|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
Tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy az első indítvány teljesítéséhez nem sükséges jogszabály-módosítás. Az adóigazgatási eljárási szabályok ugyanis világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség - például illetékfizetési kötelezettség -, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy az interpelláció nyomán benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormányhatározat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök - felfüggesztve az interpellációk tárgyalását - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. A miniszter emlékeztetett arra, hogy már a törvénymódosítás előkészítése során felmerült: szükség van-e ezekre a törvényi változtatásokra éppen akkor, amikor hazánkban egyre növekszik a bűnözés, a bűnelkövetések száma. Többen felvetették azt is, hogy e módosításokkal esetleg az illetékes eljáró hatóság munkáját a szükségesnél jobban korlátozzák, és éppen a bűnelkövetőknek kedveznek. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár - így a bűncselekményt elkövető - számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás során. Több képviselő is érdeklődött: a tervezett módosítások milyen mértékű kiadással járnak, nem terhelik-e meg túlságosan az államháztartást, illetőleg biztosítható-e egyáltalán a megvalósításhoz szükséges anyagi és személyi feltételrendszer. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|