|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- MSZMP-ellenzék - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Pozsgay egyszerűen szocialista pártot akar. Mások, például a nógrádiak, ahol Grósz Károly volt a főszereplő, ragaszkodnak az MSZMP megjelöléshez. Tagadhatatlan, ez utóbbi magatartásban van valami becsületes vállalása a múlt bűneinek, de egyfajta megújulásra aligha serkenti a pártot. A mai központi bizottsági ülés, amelyről nem lesz szokásos sajtótájékoztató, legfeljebb csoportosítani tudja ezeket a véleményeket, nézeteltéréseket. Súlyozásukra már csak a szeptember 6-ikán kezdődő pártkongresszus lesz hivatalos. De már élesben megy. Nem valószínű, hogy Pozsgay Imre véletlenül időzítette az olasz rádiónak adott interjúját és annak közzétételét a Központi Bizottság ülésének előestéjére. Ebben közölte, hogy amennyiben nem a reformkommunisták győznek a kongresszuson, kilép az MSZMP-ből. Aki megy, az automatikusan a gyengébb pozíciójába kerül. Így Pozsgay csak saját magát fenyegethette, ellenfeleit kevésbé. És ez igaz: gyengébbnek érzi magát a reformszárny. Ezen még az sem változtat, hogy az MSZMP elnöksége egységesen visszautasította a Kádár János Társaság Szabad Eurápa Rádiót és a reformkommunistákat egyszerre támadó alapítónyilatkozatát. Ezek a sztálinisták már Grósz Károlynak is ellenségei, így meglehetősen alacsony szintű az a konszenzus, amelyben megegyezett az elnökség. Az MSZMP-n belüli ellentéteket bonyolítja a Szabad Demokraták Szövetségének hét végén hozott határozata is, amelyben népszavazást kérnek négy kérdésben. Ezek: a pártvagyon, a pártok munkahelyi tevékenysége, a Munkásőrség feloszlatása és a köztársasági elnök demokratikus parlament útján történő megválasztása. Ha sikerül 100 ezer aláírást gyűjteni a tegnap elkezdett kampány során, olyan kérdésekben győznek, amelyben az egész MSZMP rosszul jár. A konzervatívok azért, mert az első három kérdésben már elfogadottnak hitt véleményük kerül veszélybe; a reformkommunisták, mert Pozsgay köztársasági elnökké való választása lesz kérdéses. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|