|
|
|
|
Deutsch és Kerényi - összefoglaló jelentés (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. augusztus 27. vasárnap (MTI-tud.) - Úgy tűnik, a prágai magyar nagykövetség már nem sokat tehet annak érdekében, hogy sürgősen szabadlábra helyeztessék az augusztus 21-i prágai Vencel téri tüntetéseken őrizetbe vett két magyar fiatalt, Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt. A két magyar fiatalembert a közrend megsértésével vádolják. Az ügyészi vizsgálati szakaszban, a többi hét, Deutsch Tamással és Kerényi Györggyel őrizetbe vett magyar, illetve a közel félszáz más külföldi állampolgárhoz hasonlóan, esély volt arra, hogy szabadon engedik és idegenrendészeti intézkedéssel meghatározott határidőn belul Csehszlovákia elhagyására kötelezik őket. Míg az augusztus 21-i tüntetéseken előállított háromszázhúsz csehszlovák állampolgár és az ötvennégy külföldi, köztük a hét magyaron kívül lengyelek, olaszok, hollandok, bolgárok és NDK-beli állampolgárok augusztus 24-ig visszanyerték szabadságukat, a prágai magyar nagykövetség minden konzuli és más diplomáciai erőfeszítései ellenére Deutsch Tamás és Kerényi György vizsgálati fogságban maradtak, majd szombaton a bíró úgy döntött, hogy letartóztatásba helyezi őket és valószínűleg kedden bíróság tárgyalja ügyüket.
Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt egyébként a vétségről szóló törvény hatodik paragrafusának a/ és c/ pontja alapján a közrend megsértésével vádolják. Azzal vádolják őket, hogy meg nem engedett megmozduláson vettek részt, s Deutsch Tamás a vád szerint olyan sajtótermék terjesztését tette lehetővé, Kerényi György pedig terjesztett, amely ,,tartalmával sérti a szocialista állam érdekét a közrend megőrzésében,,. A legsúlyosabb büntetés, amit a bíróság kiróhat, hat hónap elzárás, vagy maximum húszezer korona pénzbüntetés, vagy ennek megfelelő értékű tárgyak elkobzása, valamint kiutasítás az országból. Deutsch Tamás és Kerényi György egyébként még a szombati döntés meghallgatásakor Prága egyik legnevesebb ügyvédét, Dr. Josef Lzicart bízták meg jogvédelmükkel. Emlékezetes, hogy az Atlasz budapesti Biztosító Társaság még korábban jogvédelmet kínált fel a fogvatartott magyaroknak, a társaság prágai megbízottjának közreműködésével esett a választás Lzicar-ra, aki egyebek között Václav Havel drámaírónak, a Charta,77 vezető személyiségének a jogvédelmét látta el a januári Vencel téri tüntetéseket követően. (folyt.)
1989. augusztus 27., vasárnap 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|