|
|
|
|
Megkezdődtek az augusztus 20-i ünnepségek (1. rész)
|
1989. augusztus 19., szombat - Szombaton országszerte megkezdődtek az államalapító Szent István királyra emlékező és az új kenyeret köszöntő ünnepségek.
Orosházi nagygyűlés - Horn Gyula Az orosházi nagygyűlésnek, amelyet a helyi Új élet tsz lóversenypályáján rendeztek meg, több mint ezer hallgatója volt Horn Gyula külügyminiszternek, az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjának. Horn Gyula az országos politika számára is rendkívűl értékesnek ítélte azt a toleranciát, amely e tájon ma megnyilvánul a különböző politikai elképzelések képviselői között, s mintát ad a megye azzal is, hogy itt a különböző nemzetiségü állampolgárok egyenjoguságukat érvényesítve, békésen élnek egymás mellett. A szent istváni hagyaték mai tanulságairól szólva elsőként azt említette, hogy egyetlen nemzet sem élhet zűrzavarban: cselekvésre van szükség, hogy biztosítsuk gyermekeink jövőjét. Szent István ebben is példát ad: ő szervezte meg az államot, azokat a kereteket, amelyek működése nélkül egyetlen nép sem boldogul. Most az állam sztálini modelljét nem csak túl kell haladni, el is kell vetni. Olyan államra van szüksége a magyarságnak, amelyben az állampolgár azonosulni tud a politkai viszonyokkal. A külügyminiszter a szent istváni államépítés további tanulságairól szólva emlékeztetett: első királyunk bekapcsolta Magyarországot Európa vérkeringésébe, majd hangsúlyozta, hogy a Nyugattal ma is fejlett kapcsolatokra van szükségünk, miközben a szocialista országokkal meg kell újítanunk kapcsolatainkat. Szólt az egyes baráti országokkal kialakult vitákról, s ezzel kapcsolatban így fogalmazott: nem engedjük meg senkinek, hogy letérítsen a magunk választotta útról. Szent István hagyatéka az is, hogy a gazdasági feltételek megteremtésével kell biztosítani az egyes ember helyét a rsadalomban. Ha nincs gazdasági megújulás, hiányzanak a demokrácia kiépítésének a feltételei is. Magyarország nem azért jutott gazdasági válságba, mert az emberek nem dolgoztak eleget; a torzulásokat az idézte elő, hogy az eredményes munkának nem voltak meg a szükséges feltételei. Nehéz az MSZMP és a kormány helyzete - folytatta Horn Gyula -, de mi megértést, bizalmat, támogatást kérünk, azon az alapon, hogy e párt maga ismerte föl a változás szükségességét, és ma is a változások motorja. (folyt.köv.)
1989. augusztus 19., szombat 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|