|
|
 |
|
 |
Pótválasztások
|
Washington, 1989. július 24. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Több mint 40 éve nem volt ilyen szavazás Magyarországon, és több
mint 40 éve nem került valóban ellenzéki jelölt a parlamentbe.
A gödöllői választók most bejuttatták Roszik Gábor 35 éves
lutheránus lelkészt, akit Magyarország három legerősebb demokratikus
ellenzéki csoportjának helyi vezetői támogattak.
Roszik megkapta a szavazatok 69 százalékát. Roszik a
televíziónak adott interjújában elmondotta: csodálatos érzés több
mint 4 évtized után, első, ellenzéki képviselőként elfoglalni helyét
a parlamentben.
Az ellenzéki jelöltek vezettek a szegedi és a kecskeméti
pótválasztáson is. Szegeden a Hazafias Népfront kommunista jelöltje
39 százalékot, az ellenzéki jelölt közel 60 százalékot kapott.
Kecskeméten az ellenzéki jelölt megszerezte a szavazatok 47
százalékát, míg kommunista jelölt csak 22 százalékot tudott elérni.
A szegedi és a kecskeméti választást azonban újra meg kell
rendezni - mindkét városban ugyanis a választóknak kevesebb, mint a
fele járult az urnákhoz.
A negyedik pótválasztáson a kommunista jelölt győzőtt volna, de
miután nem kapott abszolút többséget, augusztus 5-ikén ezt a
szavazást is meg kell ismételni.
Az ellenzék egyébként amellett, hogy örült a sikernek, csalódott
is volt, amiért ezen az első, igazán szabad választáson olyan
kevesen éltek nehezen megszerzett állampolgári jogukkal. Sokan úgy
vélték: részint a nyaralás, részint a szüretelés tartotta távol az
embereket az urnától. Mások azonban fásultságra gyanakszanak, és
arra, hogy az embereket jobban érdeklik a gazdasági bajok és azok
esetleges orvoslása, mint a demokratikus szavazás lehetősége.
(folyt.)
1989. július 24., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|