|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Véget ért Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés
|
![](../img/spacer.gif)
1989. július 3., hétfő - A XXVII. Közgazdász Vándorgyűlés kétnapos szakmai vitája hétfőn plenáris üléssel fejeződött be Szombathelyen. A rendezvény mintegy hétszáz résztvevője öt szekcióban vitatta meg az Érdekeltség és motiváció a piacosodó magyar gazdaságban címmel meghirdetett központi téma egy-egy részkérdését. A szekcióvezetők egybehangzó véleménye szerint a vándorgyűlés hasznos szakmai véleménycserére adott lehetőséget, a vitában elhangzottak támpontot és segítséget adhatnak az irányításban és a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó mintegy negyvenezer közgazdásznak az ország gazdasági gondjainak megoldásához.
A vándorgyűlés után Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogyan tudja befolyásolni a kormányt a közgazdasági társaság, azt felelte: a kormányzat ma minden oldalról nyitott a kívülről érkező vélemények és javaslatok befogadására, tehát nem tekinti saját monopóliumának a jövőbe vezető út megtalálását. Másrészről a társaság és a kormány kapcsolata közvetlen, hiszen a társaság tagjai között több kormánytag is van, akik közül öten a mostani vándorgyűlésen is jelen voltak. A társaság belső életéről szólva a főtitkár elmondta, hogy nem mindig egységes a különböző problémák elméleti és gyakorlati megközelítése, ám a társasági élet fórumain közvetlenül megnyilvánuló szakmai konfrontáció nem jelenti azt, hogy a társaság kettéoszlik az irányításban, illetve a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó közgazdászok csoportjaira. Hozzátette: a társaság is keresi a helyét, a lehetséges működési formák közül valószínűleg azt választják, hogy a megyei szervezetek jogi önállóságot kapnak, a társaság pedig szakmai szövetséggé szerveződik. Így lehet erősíteni a szervezeten belüli önkormányzatot, a szervezet döntésformáló szerepét. Olyan szakmai szövetséget szeretnénk alakítani, amely vállalja a hazai közgazdász-társadalom érdekvédelmét is. (MTI)
1989. július 3., hétfő 16:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|