|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (1. rész) (OS)
|
1989. június 11., vasárnap I. A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és törekvések figyelebevételét, valamennyi résztvevő megegyezési szándékát, a bizalmat és önmérsékletet. A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokrációba való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd, következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak. Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a tárgyalásokon részt vevő a Baloldali Alternatíva Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja, kinyilvánítják akaratukat az érdemi politikai tárgyalások megkezdésére. Az egyenrangú tárgyaló felek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező elveket: - a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására; (folyt.köv)
1989. június 11., vasárnap 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|