|
|
|
|
Nagy Imre
|
Nagy Imre SZER --------- München, 1989. június 6. A hatalmon lévő párt képviselőinek nyilatkozatában az 1956-os forradalom leverésének értékeléséről, illetve kimagyarázásáról ismételten felbukkan a hivatkozás bizonyos nemzetközi tényezőkre. Mi a véleménye erről a felelősség áthárításról Kende Péter politológusnak? - Lehet-e Magyarországon kívüli erőhatások számlájára írni Nagy Imréék kivégzését? Egy bizonyos értelemben igen. Kádárékat a Szovjetunió ültette hatalomba 1956 novemberében, a Kádár-kormány politikai irányát Moszkvából határozták meg, és feltehető, hogy Kádár Jánosnak és társainak minden fontosabb lépésükhöz ki kellett kérniük a szovjet vezetők engedélyét. Ez a Nagy Imréék elítélésére is vonatkozik. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatásában oly fontos és látványos lépést Kádárék Moszkva tudomása nélkül terveltek volna ki. Az, amit eddig mondtam, kétségtelenné teszi az orosz vezetés politikai felelősségét és bűnrészességét Nagy Imréék kivégzésében. Talán még az időpontot is ők határozták meg. De következik-e ebből, hogy az eljárást lefolytató magyar hatóságok puszta eszközök, és mint ilyenek bűntelenek voltak? Mindenesetre nem bűnösebbek, mint az a hóhér, aki szakmai kötelességét teljesítve megfojtotta Nagy Imrét és társait. A válasz - véleményem szerint - háromszorosan is nemleges. Kádárék mindenekelőtt azért nem voltak bűntelenek, mert egyikük sem volt köteles 1956. november 4-ikén azt a dicstelen szerepet elvállalni - az ellenkormányban való részvételt -, amelyből az oroszok a fegyveres beavatkozás jogalapját merítették. (folyt.)
1989. június 6., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|