|
|
 |
|
 |
Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről (1. rész)
|
1989. május 16., kedd - A korábbiakkal ellentétben a kormány nem restriktív, a vállalatokat sújtó intézkedésekből álló csomagtervet dolgoz ki a költségvetési hiány csökkentése érdekében, hanem az állami kiadásokat kívánja elsősorban visszafogni, és emellett tovább javítja a vállalkozások feltételeit - mondotta Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben kedden megtartott sajtótájékoztatón.
A kormány semmiképpen sem akar abba a hibába esni, hogy a
gazdasági nehézségek miatt a jövedelmezően gazdálkodóktól vonja el a
többletforrásokat. Hosszabb távon így nem teremthetők meg a
kibontakozás feltételei. A május 30-án kezdődő parlamenti ülésen a
képviselők elé kerülő csomagterv szerint jelentősen, mintegy 7-8
milliárd forinttal csökkenthetők a védelmi kiadások és az
államigazgatási költségek, valamint a társadalmi szervezetek
támogatása. Sor kerül a költségvetési támogatások további
visszafogására is. Ez elsősorban a gazdaságtalan exportot, illetve
az állami beruházásokat érinti. Mivel a társadalombiztosítás
bevételei - a tervezettnél jelentősebb bérkiáramlás következtében -
lényegesen meghaladják a számítottat, így lehetőség van arra, hogy
az idén már önállóan működő alap átvegye egyes egészségügyi, és
szociális szolgáltatások finanszírozását. Ez ugyancsak
tehermentesíti a költségvetést. Sor kerül a magyar kereskedelmi
bankok inflációs nyereségének megcsapolására is, ami azonban nem
fogja veszélyeztetni a pénzintézetek normális működését. Ezzel arra
kívánják ösztönözni a bankokat, hogy erőteljesebben szabadítsák fel
a veszteséges vállalatoknál lekötött forrásaikat.
A kormány intézkedési csomagtervének igen fontos részét alkotják
a vállalkozásélénkítő akciók. Ezek hatására javúlnak az induló kis-
és középvállalkozások működésének feltételei, egyszerűbbé válik a
vállalkozások indításának adminisztrációja is. A jövőben a bankok a
korábbinál kedvezőbb feltételekkel megvásárolják a vállalatoktól a
tőkés cégekkel szemben fennálló követeléseiket. Ennek eredményeként
várhatóan lényegesen javulni fog azoknak a vállalatoknak pénzügyi
helyzete, amelyek termelésük jelentős részét külföldön értékesítik.
Az ilyen cégek eddig ugyanis árbevételükhöz csak több hónapos
késéssel jutottak hozzá. (folyt.köv.)
1989. május 16., kedd 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|