|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katona - zömével munkások és parasztlegények - nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelkileg szétroncsolva; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk szépítés nélküli vállalása, mind teljesebb, kendőzetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemlékezésre, adósságaink törlesztésére. Javaslom, hogy hazánk felszabadulásának 45. évfordulójára az Országgyűlés alkosson törvényt a második világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. E pillanatokban mély fájdalommal és gyásszal emlékezünk egy embertelen, szörnyű időszak magyar halottaira: a gázkamrák áldozataira, a megfagyott munkaszolgálatosokra, a harctereken elesett katonákra, azokra a polgárokra, akik a bombázások és utcai harcok következtében hunytak el. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik országunk XX. századi társadalmi kataklizmáiban - amiből sajnos bőven jutott e nemzetnek - életüket vesztették. Kegyelettel és hálával emlékezünk a Hitler-ellenes koalíció népeinek áldozathozatalára, emberveszteségeire is. Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait. Tudatosítsuk a világgal: mi, magyarok és nem magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetleges világháború áldozataivá - mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|