|
|
|
|
1956 a sajtó tükrében - Könyvbemutató (1. rész)
|
1989. május 4., csütörtök - A Kossuth Könyvkiadó két legfrisebb kiadványát, az 1956 a sajtó tükrében és a Halálerőd című kötetet mutatták be a kiadó vezetői a sajtó képviselőinek csütörtökön a Kossuth Könyvkiadó székházában.
Illés Tibor, a kiadó igazgatója bevezetőjében az MSZMP kiadójaként ismert könyvműhely legfontosabb feladataként a pártmozgalom és a társadalom közötti szellemi-politikai kapcsolat erősítését jelölte meg. Pozitívumként értékelte az elmúlt években létrejött kiadói szervezetek hatását a kiadóra, s rámutatott: a Kossuth hegemon szerepe szertefoszlott, a párton belüli monopolhelyzete is a múlté. A Kossuth marxista szellemű kiadónak vallja magát, a marxista gondolkodás értékeinek közreadását tekinti feladatának, függetlenül attól, hogy ezek keletről vagy nyugatról származnak. Vállalja a szociáldemokrácia értékeinek terjesztését, az európai baloldali gondolkodásmód megismertetését is. Az igazgató hangoztatta, hogy a kiadó nem tekinti magát az MSZMP KB apparátusa kihelyezett osztályának. A pártmozgalom önálló kiadója, a pártelvűséget megőrizve igyekszik politizálni. A szemléleti változtatás részeként tavaly politológiai szerkesztőséget hoztak létre, s már alakul a választási ad hoc szerkesztőség is, hogy a kiadó időben ott lehessen az MSZMP oldalán a választási küzdelemben. Elmondta azt is, hogy napokon belül kapható lesz a Kecskeméti reform-műhely című tanácskozás teljes jegyzőkönyve. Az igazgató végül szólt arról, hogy az idén az MSZMP 40 millió forintos támogatást ígért számukra, ez a reálértékcsökkenést figyelembe véve gyakorlatilag a fele a tavalyi támogatásnak. A jövő évtől viszont már úgy kell gazdálkodniuk, hogy egyetlen fillér támogatásra sem számíthatnak. Az igazgatóváltásról elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban elmondta: a jelenleg érvényes káderhatásköri lista szerint a Kossuth Könyvkiadó mindenkori igazgatóját a Politikai Bizottság nevezi ki, illetve menti fel. Őt ezzel kapcsolatban még nem keresték meg. Az 1956 a sajtó tükrében című kötet szerkesztői emlékeztettek arra, hogy legújabb kori nemzeti történelmünk tragikus eseményei közül napjainkban is a legtöbbet vitatott kérdések sorába tartozik, miként kell értékelnünk 1956 októberének, novemberének eseményeit. A múlt tényeivel szembenézni és igazságot szolgáltatni különösen nehéz, ha kevés forrás áll az érdeklődők rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. május 4., csütörtök 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|