|
|
|
|
1919, március
|
Micsoda esztendő volt Hazánk, az első világháború végén évezredes története egyik legnagyobb próbáját élte meg. A kommunista és szociáldemokrata munkásmozgalom legjobbjai megérezték, hogy csak együtt van esélyük kiutat találni a vérből és nyomorból, s olyan programot fogalmaztak, amely tömegeket tudott zászlaja alá toborozni. Az első középeurópai munkáshatalom a magyar progresszió legnemesebb hagyományait őrizte . Nemzeti céljai éppúgy magukba ötvözték az európaiság eszméjét, amint az történt 1848-49-ben. Történelmietlen lenne, ha ma kérnénk számon - csaknem hét évtized megannyi tapasztalatának birtokában - az akkor elkövetett hibákat. Igazabb és teljesebb a kép, ha az azóta történtek ívét kísérjük figyelemmel. Ebben a vonulatban igaz, a Magyar Tanácsköztársaság csak egy állomás, de olyan, amelyre felfigyelt Európa is. S mint annyiszor, most is azok indultak az első vonalba, akik készek és képesek voltak magukba ötvözni egy ügy, egy nép igazságát. Talán ezért is élő mindmáig azoknak a társadalmi forradalmaknak az üzenete, amelyek a nemzet felemelkedésén munkálkodtak. A Tanácsköztársaság legjobbjai sem akartak mást. És ezért is lehetünk mi is a nemzeti megújulás mozgalmainak folytatói: tudatosan vállalt örökösei a népi, nemzeti progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Mindehhez természetesen szembe kell néznünk mindazzal, ami megoldásra vár: amin változtatni kell. Jó alap és lehetőség erre az a program, amit az MSZMP hirdetett meg alig néhány napja. Szerte az országban már vitatják és elemzik egy-egy passzusát, újrafogalmazzák gondolatait, mérlegelik a megvalósítás útját. És ez jó jel. Azt tükrözi, hogy társadalmunk felismeri az egyetemes nemzeti érdek prioritását. A Magyar Szocialista Munkáspárt megegyezést kínál a nemzet minden felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárának és szervezetének. Erre tanít bennünket 1919 példája is. (MTI-Press) ág/pé S. I.
1989. március 20., hétfő 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|