|
|
|
|
A szövetkezetpolitika megújulását sürgeti a Komárom megyei tsz- szövetség (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - A Komárom megyei tsz-szövetség elnökségenek szerdai ülésén, több órás vitában állásfoglalást szövegeztek meg a szövetkezetpolitika megújulásának feltételeiről, s ezt, a határozat szerint azzal a megjegyzéssel továbbítják a TOT-nak, hogy juttassa el az agrárpolitika korszerüsitéésén dolgozó munkabizottságoknak.
Az állásfoglalás megállapitja, hogy a jelenlegi szövetkezeti törvény, többszöri módositása után sem felel már meg a mai igényeknek. Javasolja, hogy az uj törvényben rendezzék az állam és a szövetkezetek viszonyát, mégpedig ugy, hogy az állami szabályozások ne sértsék a gazdaságok önállóságát. Bürokratikus megkötöttségek nélkül tegyék lehetővé a szövetkezeti formák megválasztását. Hangsulyozza: a megye termelőszövetkezetei egységesen vallják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket meg kell őrizni, de külső szabályozással és belső átalakitásokkal versenyhelyzetbe kell hozni őket és meg kell akadályozni elsorvadásukat. E célból feltétlenül szükséges a mezőgazdaságot sujtó árrendszer mielőbbi felülvizsgálata és olyan pénzügyi politika kialakitása, amely a szövetkezeteket nem csupán adózó alanynak tekinti. Mint irják, a Komárom megyei tsz-ek jelentős részt vállaltak és vállalnak a falvak fejlesztéséből, de a gazdaságok elszegényedése esetén ez a feladat az államra hárul. Ezért javasolják, hogy a gazdaságok falugyarapitó munkáját ismérjék el adókedvezménnyel. A több mint tizezer családnak tisztes megélhetest, ötezer nyugdijasnak pedig támogatást nyujtó Komárom megyei téeszek helyzetét ismertető állásfoglalásban kifogásolják, hogy a növekvő teljesitmények ellenére néhány éve fokozatosan csökken a tagok reálbére. A gazdaságok többségében erősen lelassult a vagyongyarapodás, csökkentek a fejlődést megalapozó beruházások. Nincs lehetőség az elhasználódott eszközök pótlására, felújítására sem. Tarthatatlannak minősítik a jelenlegi hitelezői gyakorlatot, amely ben a pénzintézetek akár a jogszerüen megkötött kétoldalu szerződéstől eltérően is megváltoztasják például a kamatokat. A tsz-ek elfogadhatatlannak tartják az olyan gazdasági döntéseket, amelyek még mindig lehetőve teszik, ohogy az állami ipar veszteséges ágazatai több milliárdos juttatásban részesüljenek,ugyanakkor,amikor a mezőgazdaságban már az egyszerü újratermelés feltételei sem biztosíthatók. (folyt. köv.)
1989. február 15., szerda 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|