|
|
 |
|
 |
Nem hivták vissza tisztségéből Nagykanizsa tanácselnökét
|
1989. február 10., péntek - Nagykanizsa Város Tanácsa pénteken ülést tartott. A napirenden - egyebek mellett - Mózes Pál tanácselnök fegyelmi ügye is szerepelt. A testületet - az MSZMP KB ülésén résztvevő megyei tanácselnök, Varga László helyett - Szalay Dénes, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettese tájékoztatta a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának kedden hozott határozatáról, amely szerint a hivatali beosztásával súlyosan visszaélt, s ezzel jogtalan előnyökre szert tett tanácselnököt - a munka törvénykönyv 55. paragrafusának f/ pontja alapján - fegyelmivel elbocsátották. Előzőleg ismertették a tanácstörvény végrehajtási rendeletének idevonatkozó előirását /52. paragrafus 3. bekezdés/ is. Ez kimondja, hogy ha a fegyelmi eljárás során a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tanácselnökkel szemben elbocsátást, fegyelmi büntetést állapít meg, a tisztségviselőt a megválasztó tanács visszahívja.
A nagykanizsai tanács azonban nem hívta vissza elnökét. A
többórás, időnként szenvedélyes vitában a testület tagjainak csaknem
egyharmada kért szót, s felháborodásának adott hangot, hogy a
fegyelmi döntés előtt nem kérték ki véleményüket. A felszólalók
egybehangzóan túl szigorunak itélték a büntetést, amely - mint
mondották - lehet, hogy törvényes, de semmiképpen sem becsületes és
emberséges. Jónéhányan viszont még a határozat indoklásában szereplő
vádak cáfolhatatlan bizonyitottságát is kétségbe vonták. Velük
szemben mások azt kérdezték, hogy a mostani védők miért nem mondták
el ugyanezeket a városi pártbizottságnak azon az ülésén is, amelyen
szigoru megrovás és végső figyelmeztetés pártbüntetésben
részesítették Mózes Pált, s párttisztségeiből is visszahívták.
A tanácselnök egyébként betegsége miatt nem volt jelen a
tanácskozáson, de levelet Irt a testületnek. Ebben megköszönve a
tevékenységéhez nyújtott támogatást, s vállalva a felelősséget is,
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ügyében túl szigoru, s
elsősorban politikai döntés született.
Nagykanizsa tanácsa végülis - egy tartózkodással - úgy foglalt
állást, hogy Mózes Pál visszahívásáról addig nem dönt, amig a
fegyelmi határozat jogerőssé nem válik. A tanácselnök ugyanis 15
napon belül fellebbezhet a megyei tanácsnál. (MTI)
1989. február 10., péntek 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|