|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (1.rész)
|
1989. január 25., szerda - Nem a szocializmus eszméje és alapprogramja bukott meg hazánkban, hanem az a sztálinista modell, amely kiölte az emberekből a kezdeményezőkészséget, az a hatalomgyakorlási modell, amely összekeverte a népfelség elvét a pártfelség elvével. Egyebek között ezt hangsulyozta Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán Kecskeméten, ahol a város oktatási, közmüvelődési intézményeinek képviselőivel találkozott. A városban működő Pedagógusok Akadémiáján tartott találkozón Pozsgay Imre részletesen elemezte az ország jelenlegi válságos helyzetének okait, beszélt a párt előtt álló feladatokról, s kifejtette véleményét az alternativ mozgalmakról.
Hangoztatta: jelenlegi válságos helyzetünkben sem szabad katasztrófát látnunk; nem feltétlenül az összeomlás előszele, hanem üzenet arról, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. A hogyan továbbra azonban csak ugy lehet választ adni - s ezt az egyes párttag egyedül vagy egy-egy pártszervezet önmagában nem tudja megtenni -, ha a párt vezetése tisztázza multját, szembenéz önmagával, mégpedig az eredeti forrásokhoz - Marx, Engels gondolataihoz - visszatérve ujraértékeli multját, megvizsgálja a jelenét, s meghatározza követendő útját. Ezt az elszámolást a multtal, amely semmiképpen sem lehet azonos a leszámolással, sokszor kényelmetlen vitákban kell elvégeznie a pártnak. E folyamat lényegéhez tartozik annak tudomásul vétele, hogy tekintélyi, pontosabban személyi tekintélyi alapon többé nem dőlhetnek el a dolgok. Igaz, félünk a vitáktól, s a négy évtizedes beidegződöttség alapján tapasztalható, hogy a párttagokban és pártonkivüliekben is riadalmat keltenek a nézeteltérések, történjenek azok a legfelsőbb pártvezetők között, avagy a független, illetve alternativ szervezetekkel való párbeszédekben. Gyökeresen szakitanunk kell e beidegződött szemléletünkkel, be kell látnunk, hogy éppen az eddigi, egy szük hatalmi csoport diktaturáján alapuló látszólagos egység volt a mozgalom egyik legnagyobb szervezeti baja, s tekintélyvesztésének oka. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|