|
|
 |
|
 |
A háziállatok összeírása Romániában (1.rész)
|
Bukarest, 1989. január 24. kedd (MTI-Panoráma) - Romániában január 28-ig kell befejezni a hzáiállatok összeírását. Az országos akció, amelyről az államtanács törvényerejű rendelete intézkedik, január 20-án kezdődött. A nagy jelentőségű feladat pontos végrehajtása érdekében valamennyi ujság felvilágosító kampányt folytatott, így az összeírás minden részlete nyilvánosságot kapott.
Miért van szükség a háziállatok összeírására? A lapok így
válaszolják meg a kérdést: 1982 óta azért végzik el esztendőről
esztendőre a háziállatok összeírását, hogy a feltérképezett helyzet
ismeretében hozzanak intézkedéseket az ágazat erőteljes
fejlesztésére. A szerzett adatok azt is tükrözik, hogy a jelenlegi
ötéves terv harmadik évében miképpen tettek eleget az állatállomány
fejlesztésére vonatkozó előírásoknak.
Az összeírók városon és falun felkeresik mindazt a szocialista
mezőgazdasági egységet, lakossági gazdaságot, intézményt, vállalatot
és lakóházat, ahol állatot tartanak, és számba veszik a január 20-án
reggel 8 órakor fennállt helyzetet. Az állattartók bevallásai
alapján összeírják az egész szarvasmarha-, juh-, kecske-, ló-,
szamár-, öszvér-, házinyúl-, szőrmeállat-, baromfi- és
méhcsalád-állományt, feljegyeznek minden adatot a vásárolt, az
eladott, a levágott, az állam részére átadott állatokról is. Az
összeírás pillanatában elhullott állatokat szintén nyilvántartásba
veszik, a január 20-án 8 óra után született állatokat azonban már
nem. Összeírják azonban a mezőn, az erdőkben vagy más, nehezebben
hozzáférhető helyen található háziállatokat, valamint azokat is,
amelyeket éppen szállítanak vagy hajtanak. A cél az, hogy rögzítsék
az állattenyésztés helyzetét, állatfajonként és kategóriánként,
számszerűen és minőségileg egyaránt.
Az összeírás előtt újjáalakították a számlálóbizottságokat. A
megyei néptanácsok VB határozatai alapján kijelölték a
számlálóbiztosokat, a fő számlálóbiztosokat, a tartalék összeírókat
és az ellenőrző csoportok tagjait. Az év első napjaiban kiképezték
őket, hogy elsajátítsák a szervezési és módszertani normákat, az
összeírás újabb technikai módozatait. Az előkészületekhez tartozott,
hogy a megyéket számlálási szektorokra osztották. Maros megyében
például 847 körzet alakult, ebből 592 az egyéni gazdaságokat, a
többi a szocialista szektor egységeit foglalta magába. 1500
falragaszon hozták nyilvánosságra a megyében a teendőket. (folyt.)
1989. január 24., kedd 09:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|