|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Fórum a Bécs-Budapest világkiállítás előkészületeiről (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Elsősorban a szállodahálózat fejlesztésére törekszenek: egy- és kétcsillagos szállodában 3-4 ezer, háromcsillagosban 5-6 ezer, és négy-ötcsillagosban pedig kétezer új szálláshely kialakításával számolnak. A fejlesztések révén a kempingekben 15 ezer, a kollégiumokban és a munkásszállásokon 10 ezer turista elhelyezésére nyílna lehetőség, a magánvállalkozók pedig 13-15 ezer vendégnek adhatnak szállást. Az idegenforgalmi beruházásokra összesen 60 milliárd forintra lenne szükség. Forrásként számításba jöhet a belföldi és a külföldi működőtőke, illetve hitel, ezen kívül mintegy 5-7 milliárd forint állami preferenciára is számítanak a szállodaépítésnél. A helykijelölés jelenlegi állását Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese ismertette. Egyebek közt elmondotta: a követelményeket figyelembe véve mintegy 30 helyszínt vizsgáltak meg. Ezek túlnyomó többsége sorra kiesett a rostán, s végül Aquincum, Gazdagrét és a jelenlegi vásárváros maradt meg lehetséges helyszínként. A három terület adottságait mérlegelve a szakemberek szerint Gazdagrét lenne az ideális megoldás, mert például az M1-es és az M7-es autópálya révén kedvezőek a közlekedési lehetőségek. A tanácskozáson felszólalók hangsúlyozták: a vidéki települések pénzére, lakóinak támogatására is szükség lesz a világkiállítás megrendezésekor, ezért például az idegenforgalmi beruházásoknál más városokra is gondolni kell. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a világkiállítás a magyarságtudat erősítésére is szolgálhat. Az egyik hozzászóló javasolta: a kormányzat vállaljon garanciát arra, hogy a rendezvény kapcsán befolyó pénzekből az elmaradott infrastruktúrát fejleszti. Elhangzott az a bejelentés is: az Építőművészek Szövetsége a végső helyszín megkeresése érdekében szakértői bizottságot kíván létrehozni, feltárandó azokat a területeket, amelyekre érdemes pályázatot hirdetni. (MTI)
1989. január 18., szerda 16:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|