|
|
 |
|
 |
Zárszámadó közgyűlés az ászári Aranykalász Tsz-ben
|
1989. január 17., kedd - Az elmúlt év nehéz körülményei között is eredményesen gazdálkodott az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet. A kedden - Komárom megyében elsőként - megtartott zárszámadó közgyűlésen Kis Bertalan elnök elmondta, hogy a 2.800 hektáros közös gazdaság termelési értéke 16, a nyeresége pedig 12 százalékkal nőtt az előző évihez képest, s elérte a 192,4 millió, illetve a 33,7 millió forintot. A személyi jövedelmek 9,4 százalékkal emelkedtek, az egy főre jutó jutó bruttó kereset meghaladta a 111 ezer forintot. A 14 aranykonorás földekről árpából 5,2, buzából 6 tonnát takarítottak be hektáronként, többet, mint eddig bármikor. A növénytermesztés harmadik jól fizető növénye a kukorica volt. Ebből a hektáronkénti átlagtermés 2,1 tonnával magasabb volt az 5,5 tonnás országos átlagnál. A szőlészeti-borászati ágazat folytatta a szőlőültetvények rekonstrukcióját a történelmi borvidéken; az év folyamán csaknem félszáz hektárt telepítettek.
Az ászári tsz 1988-ban 27 millió forintot ruházott be. Az összeg
egy részét egy új takarmánykeverő telep kialakítására költötte.
Emeltett bővítette gépkocsi- és erőgép-parkját. Állattenyésztési
ágazata a fajlagos tejhozamok növelésével túlteljesítette
tejtermelési tervét. A tsz kiegészítő ágazata, a cipőüzem
eredményessége viszont elmaradt a várakozástól, mert partnere - a
Sabária Cipőgyár - akadozva szállította az alapanyagot. Gondot
okozott az is, hogy rossz volt az ellátás talajfertőtlenítő
szerekből, gabonagyomirtókból és a szőlő több növényvédőszeréből.
A zárszámadó közgyűlésen részt vett és felszólalt Papócsi Lászó
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is.
x x x
Komárom megye termelőszövetkezeteinek múlt évi együttes
termelési értéke várhatóan 300 millió forinttal kevesebb lesz az
1987. évinél, a nyereségük pedig mintegy 30 százalékkal marad el a
tavalyi mögött. A csökkenés egyrészt a sulyos aszálykár miatt
következett be, másrészt pedig az alaptevékenységen kívüli ágazatok
korábbi dinamikus fejlődésének lelassulásával és piacuk
beszűkülésével magyarázzák. (MTI)
1989. január 17., kedd 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|