|
|
 |
|
 |
Németh Miklós beszéde (8. rész)
|
Ha a kormány elfogadja az általánosan, differenciálás nélkül
végrehajtandó béremelés követelését, akkor teljesítmény nélküli
bérkiáramlás következik be, ezzel pedig új inflációs hullámot
gerjeszt. Ha a kormány felelőtlenül kötelezettséget vállalna tehát
további béremelésekre, akkor ezzel újabb inflációgerjesztő forrást
hozna működésbe. Ezt nem tehetjük meg, mert pénze ugyan lenne a
lakosságnak, áru pedig nem, amelyet megvásárolhat. A szakszervezetek
követelik a kormánytól az áremelés teljes körű, szociálpolitikai
kompenzálását. Teljesen lehetetlen azonban a 15-20 év alatt
felhalmozódott szociálpolitikai problémákat máról holnapra
kiküszöbölni.
Itt szeretnék csatlakozni azokhoz, akik a szegénység
problémájáról a tévériport kapcsán szóltak. 1973-ban is voltak
szegények Magyarországon, 1973-ban is volt reálbérmutató és 1973-ban
is volt társadalmi és létminimum. Sajnos ,,politikai
meggondolásokból,,, görcsökből mi ezeket az adatokat, amelyet a KSH
rendszeresen és pontosan kiszámított, megfigyelt, publikálni
szeretett volna, nem hoztuk nyilvánosságra. Most bombaként robbant
az, amiről mindenki tudott, csak éppen szégyenlősen hallgattunk
róla.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szegénnyé válás folyamata
különösen az inflációs időszakban nem érint nagy tömegeket, és
ezeknek az embereknek a száma relative nem nőtt, de nem lehet
elfogadni - s egyetérteni azokkal, akik azt mondták -, hogy az
1973-as Magyarország ugyanaz, mint az 1988-as.
Önmagunkat áltatjuk és csapjuk be, saját politikai munkánkban
okozunk nehézséget, és ezt a külföldiek sem hiszik el nekünk. Tehát
nem jó érv befelé, és hamis érv kifelé is.
Ugyanakkor szeretném mondani: a kormány tudni fogja, hogy e
modernizálódó folyamatban melyik oldalon kell állnia és mi a
kötelessége. Ami - nem sok - forrásunk volt még, azt a
szociálpolitikai kompenzációra odaadtuk. Ugyanakkor ehhez
kapcsolódóan ezen a fórumon is szeretném megerősíteni: ha az év
folyamán a teljesítmények úgy alakulnak, de csak akkor, ha a
teljesítmények alapján a források rendelkezésünkre állnak, nem lesz
kétség a kormányzatban afelől, hogy azt a pluszpénzt kinek, melyik
körnek adja oda. (folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|