Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós beszéde (7. rész)
De a tárgyalások azt is tartalmazták: ha az áralakulás mértéke az év végéig - s ezt szeretném hangsúlyozni - ezt előreláthatóan jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A kormány most úgy ítéli meg, hogy a már bevezetett áremelések alapján egyelőre csak körvonalazni lehet az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig még ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy teljesítményük és munkaerőgazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét, illetve keresetét. A SZOT és a kormány közötti konzultációk alapkérdése, a reálbér alakulását befolyásoló két fő tényező, azaz az árak és a bérek változásának éves mértéke tehát ma felelősséggel még nem ítélhető meg. A kormány ugyanakkor egyetért az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívásával. A Minisztertanács nevében ezúton is megerősítem: amennyiben a fogyasztói árak alakulása a kompenzációnál alapul vett 12 százalékos árszintet 2 százalékkal meghaladná, kész lesz a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges lépésekről. A kormány megítélése szerint azonban erre - a helyzet pontosabb megismerésére - legkorábban májusban kerülhet sor. A kormány a reformok ígérete helyett a tényleges reformlépések politikáját folytatja. Gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe, amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. Ugyanakkor ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A szakszervezeti vezetőknek is meg kell érteni: a kormány nem fogja visszavonni az áremelésre hozott döntését, mert egyrészt nincs hátrálásra lehetősége, másrészt határozott meggyőződése, hogy a támogatás programjának végrehajtása nélkül ebben az országban sem stabilizáció, sem pedig kibontakozás nem alapozható meg. Ha nem építjük le a támogatásokat, akkor a veszteséges vállalatok is joggal követelik - mint ahogy van már példa -, hogy továbbra is támogassák őket. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb menlevelet ad a kormány a nem kívánatos, veszteséges termelésnek. (folyt.köv.) 1989. január 14., szombat 16:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »