|
|
|
|
Elektronikus birodalmi háborúság az Euro-piacért (2. rész)
|
Három évvel ezelőtt Sir John Cuckney hozta össze a csőd szélére került Westland társulását az amerikai Sikorsky céggel, szemben az akkori brit hadügyminiszter, Michael Heseltine által pártolt ,,európai alternatívával,,. Az ügy kapcsán kirobbant politikai botrány Michael Heseltine és Leon Brittan kereskedelmi miniszter lemondásával zárult. Bennfentesek szerint a válság csúcspontján Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony fejében is megfordult a lemondás gondolata. Most a konzervatív és az ellenzéki padsorokban egyaránt figyelmeztetik a kormányt, hogy a Westland-ügy ,,illedelmes teadélután,, volt ahhoz a botrányhoz képest, amelyet a stratégiai fontosságú brit iparóriás ,,külföldi beavatkozással,, véghezvitt feldarabolása és szétosztása robbantana ki a szigetországban. Annál is inkább, mivel az amerikai óriás, a Generel Electric is ráharapott a kívánatos prédára. A leghatalmasabb amerikai elektronikai konszern maga is konzorciumot szervez - a Rothschild bankház segítségével - a részben névazonos brit vetélytárs átvételére. Az amerikai General Electric a brit General Electric Companynek főleg azokra az EGK-piacon erős részlegeire pályázik, amelyek révén hídfőálláshoz juthatna az 1992-ben létrejövő egységes Euro-piac vámhatárain belül. Londoni megfigyelők szerint a csúcstechnológiai gigászok harcában a brit kormány ismét - csakúgy, mint a Westland-ügy kapcsán - a klasszikus ,,Európa vagy az Egyesült Államok?,, választás elé került, s így állásfoglalása meghatározó lehet a szigetország ,,igaz európaiságának,, további megítélésében. A konzervatív párti padsorokban némi megkönnyebbülést keltett a kormánynak az a hétfő esti bejelentése, hogy a tisztes üzletkötést felügyelő hivatal megvizsgálja, milyen kihatásokkal járna a GEC bekebelezése, ha sor kerül a tőzsdei licitajánlat formális megtételére. Ebből bennfentesek arra következtetnek, hogy a kormány - akár szabadpiaci elveit is félretéve - kész a GEC felvásárlására vonatkozó licitajánlat engedélyezését a monopóliumok és egyesülések ellenőrző főbizottsága elé utalni végső döntésre. +++
1989. január 10., kedd 22:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|