|
|
 |
|
 |
Doina Cornea
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. január 9. hétfő (mti-tud) - A belga televízió jelentése szerint egy nyugati tudósítónak szombaton sikerült kolozsvári lakásán felkeresnie Doina Cornea 59 éves nyugdíjas tanárnőt, akivel Nyugatról senki sem tudott kapcsolatba lépni november közepe óta - azt követően, hogy francia és belga tévétársaságoknak adott interjúiban és Nicolae Ceausescu elnökhöz írott nyílt levélben bírálta a román falurombolási programot és az emberi jogok romániai megsértését.
Az asszony eltűnése komoly nyugtalanságot keltett több nyugati
országban, sorsáról a bécsi utótalálkozón a brit delegáció vezetője
is felvilágosítást kért Románia képviselőitől. Belgium és Románia
között diplomáciai feszültséget keltett, hogy miután Románia
belgiumi nagykövete közölte, miszerint Cornea asszony szabadon
mozoghat, a Kolozsvárra küldött belga diplomatát eltanácsolták az
asszony háza elől és a rendőrségen azt mondták, nem ismernek ilyen
nevű személyt.
Az AFP francia hirügynökség tudósítójának Doina Cornea asszony a
belga tv-ben ismertetett jelentés szerint elmondta, hogy az elmúlt
hetekben állandó zaklatásnak volt kitéve, szüntelenül követték,
telefonvonalát elvágták, postáját nem kézbesítették, de nem
tartóztatták le - bár miután szeptemberben egyszer már behívták,
novemberben újra beidézték a miliciára. Doina Cornea elmondta: háza
előtt rendőrposztot létesítettek, őt is és azokat a barátait is
zaklatták, akikkel kapcsolatba próbált lépni. Az ellenőrzőposztot
január 5-ikén eltávolították és azóta szabadabban mozoghat. Cornea
asszony elmondta, hogy egészséges, de most is úgy érzi, hogy
szüntelenül követik.
Az Amnesty International belgiumi szervezete, amely az elmúlt
napokban mozgósította a lakosságot Doina Cornea asszony ügye
mellett, hétfőn este nyilatkozatban fejezte ki örömét, hogy a
tanárnő egészséges, de azt hangoztatta, hogy fenn kell tartani a
román hatóságokra gyakorolt nyomást, el kell érni, hogy Doina Cornea
,,teljesen szabad,, legyen - ez magában foglalja a mozgásszabadságot
az országon belül és kivül, és azt, hogy szabadon érintkezhessen
másokkal. A szervezet emlékeztet arra, hogy más ellenzékiek, akiknek
érdekében a belga közvélemény ugyancsak felemelte szavát, továbbra
is börtönben vannak Romániában.+++
1989. január 9., hétfő 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|