|
|
|
|
VSZ PTT-ülés
|
Köln, 1989. július 6. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - A nyugati politikusok is várakozással tekintenek Bukarestre, ahol a hét végén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésezik. A pártfőtitkárok, miniszterelnökök, kül- és honvédelmi miniszterek évenkénti esedékes megbeszélésehz Hans Lindemann fűz néhány megjegyzést: - A Varsói Szerződés csúcsértekezlete már többször tett különböző javaslatot - így például 1976-ban, akkor is Bukarestben - a szervezet újabb intézményeinek létrehozására. Akkor alakult meg a külügyminiszterek bizottsága, valamint az egyesült titkárság, amelyeknek az volt a feladata, hogy hatékonyabbá tegye a Varsói Szerződésen belüli együttműködést. Az egész korszakban ezek a segédszervezetek inkább csak a Szovjetunió partnereinek fegyelmezésére szolgáltak. A bukaresti nyilatkozatban a Varsói Szerződés tagállamai az enyhülési folyamat kezdetét látták. Meglehet, hogy erről ezúttal is szó lesz majd a román fővárosban, annál is inkább, mert Mihail Gorbacsovban, a szovjet párt és államfőben összevetülnek majd bonni és párizsi látogatásainak benyomásai. Arra is sor kerülhet, hogy ezek valamilyen formában bekerülnek majd a mostani tanácskozás zárónyilatkozatába. A Varsói Szerződés vezetőinek bukaresti tanácskozása után egy nappal érkezik Varsóba George Bush amerikai elnök, aki ezután Budapestre is ellátogat. Feltételezhető tehát, hogy a kelet-nyugati viszony jelentős szerepet játszik majd a bukaresti tanácskozáson. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- VSZ PTT-ülés - 1. folyt.
|
A tagországok között felhalmozódott nézeteltérésekről minden bizonnyal olyan intenzítással tárgyalnak majd, mint eddig még egyetlen hasonló szintű értekezleten sem. Legalábbis a magyar vezetők szilárd elhatározása, hogy Bukarestben szóba hozzák mindazokat a nézeteltéréseket, amelyek közöttük és csehszlovák, valamint román kollégáik között fennállnak. Egyébként a magyarokon kívül a lengyelek is már régen úgy gondolják, hogy a csúcsértekezleteken nemcsak a Varsói Szerződés leszerelési javaslatairól, hanem azokról a problémákról is tárgyalni kellene, amelyek a tagországokat egymás között foglalkoztatják. A múltban szándékosan hanyagolták el ezt, hiszen kifelé az egyébként soha meg nem lévő egységet kellett demonstrálniok. Manapság - legalábbis a Szovjetunióban, Magyarországon és Lengyelországban - normális dologgá vált, hogy nyíltan vitassák meg a belső nehézségeket. A szovjet és a magyar kommunista párt vezetőinek legutóbbi találkozóján a leghatározottabban elvetették az úgynevezett Brezsnyev-doktrínát. Meglehet, hogy Bukarestben is hasonlóan vélekednek majd a Varsói Szerződés tagországaiban történő katonai beavatkozásokkal kapcsolatban. Objektíven szemlélve az 1956-os magyar felkelés leverése, Csehszlovákia 1968-as megszállása, tulajdonképpen a Varsói Szerződés megszegése volt, hiszen ez a megállapodás csak kívülről jövő támadás esetében van érvényben. A keleti szövetség turnusszerűen éppen Romániában tárgyal, ahol kézzel-lábbal tiltakoznak a reformok ellen. Bukarest bizonyára igyekszik majd meggátolni mindenfajta változtatást - föltartóztatni azonban azt mégsem tudja. +++
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|