|
|
 |
|
 |
Közlemény (1. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y
a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
1989. április 12-ei üléséről
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989.
április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain
kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és
titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB
osztályvezetői.
x x x
Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője,
amely a Központi Bizottság február 10-11-ei ülésének döntése alapján
tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületei tevékenységét,
munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A
Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette.
A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János,
a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota
miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület
munkájában.
A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött.
I.
A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján
összegezte a föbb tapasztalatokat:
1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai
irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes
felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi
összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival
és az ország közvéleményének egyetértésével. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (2. rész)
|
2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának
megújulása.Nyiltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült
a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az
elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől
szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom
vezető testületeibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi
szervezetek között partneri viszony van kialakulkóban.
3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a
következetes, előremutató cselekvés.Ennek is tulajdonítható, hogy
az MSZMP nem erejéhez, szervezeti sulyához mérten vett részt a
belpolitikai alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság
befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a
párton belüli véleménykülönbözőségek kezelésére. Zavar mutatkozik a
formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel
határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó
szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az
alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma.
4. Az MSZMP-nek a mostani idöszakban jelentős terheket kell
elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai
és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően
a gazdaság allapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen,
és alig elviselhető egyensulyzavarokkal küzd.Ez sulyos örökségként
nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:14
|
Vissza »
|
|
Közlemény (3. rész)
|
A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság
elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületeinek és a
pártmozgalomnak több támogatást kell adnia.
5. A párt vezető testületeinek munkájában mélyreható változások
történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések
színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál
bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi
Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában,
döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő
mértékben a párttagság véleményére, a pártalapszervezetekre. A KB
tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt.
A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott,
üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest
hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai
Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan
nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták
véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A
testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés
volt a kölcsönös informálás.
II.
1. A párt vezető testületeinek a megújulást szolgáló munkájukban
következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra.
Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység
jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához,
ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai
kiszámíthatóság állapotába. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (4. rész)
|
2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai,
gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell
tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a
pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól.
3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása,
a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív
emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére
épülő szociális biztonság elérése.
4. A ,,Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?,, címmel
közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP
választási programját. A választási program reális, teljesíthető
feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló
jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész
minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a
kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a
politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell
hozni az MSZMP szervező bizottságát.
5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a
megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti
szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az
alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze,
és megteremtse a párt belső kohézióját.
A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul
vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (5. rész)
|
III.
A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben
döntött.
A jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új
taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás
Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a
Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár
Megyei Pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala
Megyei Pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ
Bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest,
Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major
Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a
Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád
Megyei Pártbizottság első titkárát.
A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai
Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő
bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP
főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a
Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori
Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt,
Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált.
A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a
Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság
elnökének javasolják megválasztani. (MTI)
1989. április 14., péntek 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|