|
|
 |
|
 |
Nyugati bankok a vízlépcső ellen - Lipták-interjú
|
BBC
London, 1989. május 5.
-------------------------- Késő esti
Magyarországon hamarosan esedékessé válik, hogy az Országgyűlés
újra tárgyalja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését. Az
ellenzék követeli az építkezés felfüggesztését, ami ellen az egyik
fő hivatalos érv, hogy egy ilyen lépés nagy anyagi terhet,
veszteséget jelentene a magyar gazdaságnak.
A nyugati Magyar Környezetvédelmi Alap vezetője, az Amerikában
élő Lipták Béla professzor viszont azt mondja, hogy a nyugati
pénzintézetek és környezetvédő szervezetek vállalnák a felfüggesztés
költségeinek megtérítését, amit alátámasztott a washingtoni
Környezetvédelmi Politikai Intézet alelnökének, dr. Brendt
Blackwerdernek(?) a nyilatkozata is, melyet továbbítottak Németh
Miklós miniszterelnöknek.
A héten telefonon felhívtam Lipták Bélát, aki erről a
következőket mondta:
- Brendt Blackwerder által vezetett bizottság elvállalta, hogy
közben jár a nemzetközi pénzintézeteknél, és amennyiben a magyar
népszavazás úgy dönt, hogy leállítja, felfüggeszti az építkezéseket
Nagymarosnál, akkor megszerzik azokat a költségeket, amit ez jelent.
- Brendt Blackwerder a nyilatkozatában azt mondta, hogy Ausztria
és Magyarország sok százmillió dollár takaríthat meg, ha leállítják
a vízlépcső építését. Azt hinné az ember, hogy éppen veszítene, ha
ilyesmit tenne. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 1. folyt.
|
- Ez a hivatalos propaganda, de nem igaz. A nagymarosi építkezés
jelenleg - és ez a hivatalos magyar minisztérium adata - 10
százaléknál van. Én magam is megnéztem. Ott csak homokot, követ
mozgattak, az összes befektetés hátra van. És hát ugyanígy a többi
építkezés. Mindent összevetve az egész építkezés csak a felénél
tart. Óriási összegek vannak még hátra.
Az sem igaz, ami például a köztudatban van, hogy a hátra lévő
költségeket az osztrákok fedezik. Az igazság az, hogy minden egyes
osztrákok által befektetett forint mellé 7 forintot, a költségek
kétharmadát a magyar adófizetőknek kell fedezni, és ez csak az
úgynevezett műtárgyakat illeti. Tehát a gátak, turbinák költségét,
mert a környezetvédelmi, szennyvíztisztítási költségeknek 100
százalékát a magyarok fizetik, ami mint összeg majdnem ugyanannyi.
Óriási költségekről van itt szó. Úgyhogy az áremelések és az egész
gazdasági helyzet szempontjából óriási teher ez a vízgát.
- Csak Ausztriáról és Magyarországról beszéltünk. De hogy illik
a képbe Csehszlovákia?
- Ezidáig bárki, akivel beszéltem - tehát nyugati szakértők,
pénzügyi szakember, magyarországi szakért - egyetért abban, hogy a
magyar-csehszlovák szerződés a végzett munka arányában történő
áramelosztásra vonatkozik és a jelenlegi szerződés 50-50 százalékos.
Tehát a magyarok és csehek nagyjából ugyanannyi munkát végeznek,
illetve a magyarok, osztrákok együtt a csehekhez viszonyítva is
nagyjából ugyanannyi áramot nyernek majd a jövőben. Úgyhogy az
újratárgyalt szerződés összesen csak azt jelenti, hogy az arány
megváltozik, ha a csehek a magyar oldalhoz viszonyítva több munkát
fektetnek be, úgy a nyert áramnak vagy 5 százalékát kapják. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Csehszlovákia pontosan ugyanannyi áramot kap akkor is, ha
Nagymaros leáll, mintha Nagymaros nem áll le, mert ők ugyanannyi
munkát végeztek. Semmi igazságtalanságról nincs szó. A másik dolog,
amit még szintén aláhúznék, csak hogy érzékeljük, hogy kapacitás
dolgában Bős Nagymaroshoz úgy arányul, mint 80 százalék a 20-hoz.
Tehát Nagymaros kapacitása nagyon kicsi. Végeredményben az 50:50
százalékos osztozkodás helyzett valami olyasmi következne be, hogy
60:40, vagy 35:65 - ilyesmi.
- A környezetvédőknek a szennyvíztisztítással kapcsolatban is
van követelésük.
- Két félreértés van. Az egyik: a parlament októberben hozott
egy jóindulatú, de rendkívül tájékozatlan döntést. Jóindulatú abban
az értelemben, hogy azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás
problémája megoldandó mielőtt a vízgátat csúcsrajáratják, és rosszul
tájékozott, mert a szennyvízprobléma az előtt megoldandó, mielőtt
duzzasztanak. A képviselők agyában összekeveredett ez a két fogalom,
hogy csúcsrajáratás - ami ugye ez az angolvécés megoldás, hogy
egyszerre leengedjük a sok vizet, amikor éppen sok áramra van
szükség - és a duzzasztás, ami a szó, maga egész világos, hogy mit
jelent.
A szennyvíztisztítás problémáját az előtt kell megoldani,
mielőtt duzzasztanánk, ugyanis a szennyeződés a vízben attól válik
veszélyessé, hogy a vízfolyás lelassul. A folyó öntisztítása az két
összetevőből táplálkozik. Az egyik az oxigéntartalom a vízben, és
ezt mint a Duna tüdejét kivágják azzal, hogy a Dunát kiemelik a
medréből, és egy ilyen szigetelt mellékcsatornákba terelik. Nem
szabad például Ausztriába. Egyáltalán, törvényileg tiltott kettes
minőségű víznél rosszabb vizet duzzasztani. A magyar Dunaszakasz
hármas minőségű. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 3. folyt.
|
Tehát a parlament ugyan jóindulattal, de félreértve a
csúcsrajáratásról beszélt, amikor a duzzasztást kellett volna
megtiltania egész addig, amíg a szennyvízprobléma meg nem oldódik.
- Mi a véleménye Lipták úrnak, az Országgyűlés hamarosan
meggondolhatja-e magát - tekintettel arra, hogy a magyar sajtó és a
magyar hivatalos személyek közül egyre többen negatívan nyilatkoznak
a vízlépcsőt illetően?
- Az az érzésem, hogy az igazán tisztességes és tájékozott
döntés csak az új Országgyűléstől várható. Tehát az 1990
augusztusában létrejövő, már szabadabban választott Országgyűlés
dönt. Mi arra vagyunk felkészülve, hogy addig tovább folyik ez a
harc. Nagyon örülnék, hogyha pesszimistának bizonyítanának az
események engem, mert az országnak ez megtakarítana körülbelül 30
milliárd forintot. Lehet, hogy a parlamentben már most van esélyünk.
Én még úgy érzem, hogy nincs. Én még úgy érzem, hogy ott azt fogják
csinálni, amit a Grósz-kormány mond, hogy csináljanak. Ott még
pártfegyelem-reflex fog uralkodni.
- Lipták professzor úr szerint a hazai ellenzéknek mekkora
szüksége lehet a külföldön élő magyarság támogatására?
- Véleményem szerint nagyobb a szükségük, mint valaha. Mert a
rendszer nagyon ügyesen elért egy olyan lélektani trükköt, hogy már
nem hazudnak annyira, és ezért az emberek nem hallgatják az önök
rádióját, vagy a Szabad Európát, vagy nem olvassák a szamizdat
lapokat, mert már azt hiszik, hogy a magyar a televízió és
rádióforrásban is félig-meddig megtudják az igazat, de közben nem
tudják meg. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 4. folyt.
|
Sok az elmúlt hat hónapban hangoztatott tény, hogy kifizetjük a
felfüggesztés költségeit - a közvélemény nem tudja. És ugyanígy
sorolhatnék egy csomó olyan dolgot, amit a kormány cenzúrabojkott
alá tett és eredményesen teszi. A közvélemény még ma is azt hiszi,
hogy a leállítás többe kerülne.
- És végül Önök a közeljövőre milyen célt tűztek maguk elé?
- Minden erővel igyekszünk a népszavazás előtt a közvélemény
tudomására hozni ezeket az alapvető tényeket. Változás a
pénzspeciális programomban csak annyi, hogy most, a következő
látogatáskor a vidéki városokra fogok koncentrálni, mert az az
érzésem, hogy Pesten - mondjuk - jobb a tájékozottság.
- Lipták Béla professzor az amerikai központú magyar
környezetvédelmi alap vezetője nyilatkozott. +++
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|