|
|
|
|
Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (1. rész)
|
1989. március 4., szombat - Az ,,Alkotmányozás és ifjúság,, címmel tanácskozást rendeztek az ifjúsági szövetség ,,Reformálláspontok,, elnevezésű politikai vitasorozatának nyitányaként szombaton, a KISZ KB székházában. Ugyancsak ezen a napon Baján a nemzetiségi fiatalok helyzetét, közéleti szerepvállalásának lehetőségeit vitatták meg KISZ-tagok és szakemberek. Ezt a fórumsorozatot - a fővárosban és az ország több nagyvárosában - a KISZ Központi Bizottsága szervezte meg azzal a céllal, hogy előkészítse, tartalmilag is megalapozza az ifjúsági szövetség XII. kongresszusát.
Politikai hiba volt, hogy a közvélemény előtt titok maradt: az alkotmányozás folyamata nem most, hanem évekkel ezelőtt, tudományos kutatómunkával kezdődött el. S napjainkban egyre tisztábban rajzolódik ki, hogy ez a titkolózás milyen károkat okozott az országnak és az MSZMP-nek - hangsúlyozta Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a budapesti tanácskozáson megtartott vitaindítójában. A miniszterhelyettes elsősorban az alkotmányozás tervezett folyamatáról, az ezzel párhuzamosan zajló törvényalkotásról, a szabályozási koncepció főbb tartalmi elemeiről és az eddigi eszmecserék tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket. Erre a politikai fórumra a fővárosból, valamint Pest, Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Szolnok, Tolna, Csongrád, Baranya és Veszprém megyéből érkeztek fiatalok, többségükben jogászok. Véleményük - amelyeket a tanácskozás után egy dokumentumban is összegeztek - összecsengett a miniszterhelyettesével: az alkotmány koncepciója szakmailag megalapozott, érdemben épít az eddig csak rendkívül korlátozottan nyilvános tudományos kutatásokra. A koncepció logikailag működőképes, de mert ez a működőképesség akkor válik valóságossá, ha a társadalom is elfogadja, a további alkotmányozó tevékenység legdöntőbb elemének a nyilvánosságot tekintik. (folyt. köv.)
1989. március 4., szombat 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (2. rész)
|
A vitában résztvevők azt javasolták, hogy a parlamenti tárgyalásokkal párhuzamosan szerveződjön meg a koncepció széles körű társadalmi vitája, ne várják meg ezzel a szövegtervezetet. Álláspontjuk szerint az alkotmányozásba minden felelős politikai erőnek be kell kapcsolódnia, annak felelősségével a kormány egyetlen tárcája sem maradhat magára. A tanácskozáson észrevételezték, hogy a választójog szabályozása hiányzik a koncepcióból. Kilényi Géza az ezzel kapcsolatos kérdésekre, felvetésekre válaszolva ismertette a formálódó elképzeléseket, de kijelentette: arra ma senki sem tud válaszolni, hogy 1990-ben milyen alapon zajlik majd a választás. Mint mondotta: nagy a valószínűsége annak, hogy meghatározó jelentőségűek lesznek bizonyos egyeztető tárgyalások. Ezek azt a célt szolgálják, hogy robbanásmentes legyen az egypártrendszerből a működőképes többpártrendszerbe való átmenet. A fiatalok úgy vélekedtek: a tervezet magában hordja a társadalom előtt álló kikerülhetetlen modellváltás békés megvalósításának lehetőségét. A megfogalmazott változások viszont olyan nagy mértékűek, hogy csak fokozatosan valósíthatók meg, azonnali bevezetésük az állam működőképességét veszélyeztetné. A koncepció egyes tartalmi elemeiről úgy foglaltak állást: kimunkálatlan a helyi és országos végrehajtó hatalom kiépítésének és szabályozásának koncepciója. Támogatták azt a törekvést, hogy az államigazgatás, a törvénykezés, valamint a fegyveres erők és testületek ne válhassanak pártpolitikai küzdelmek színterévé. Megvalósítandó intézményeknek tartották a reprezentatív jogkörön túlmenően is felhatalmazott köztársasági elnöki funkciót, a Legfőbb Állami Számvevőszéket, a Közigazgatási és az Alkotmánybíróságot, a népi kezdeményezés intézményeit. Az országgyűlés további működését egykamarás rendszerben képzelik el. Mindezzel együtt hangot adtak annak a véleményüknek: nem lenne helyes, ha túl sok, az alkotmányban is szereplő kérdést előzetesen törvényben szabályoznának, mert ez megkötné az alkotmányozás mozgásterét. Végezetül javasolták, hogy az új alkotmány tételesen épüljön be a középfokú oktatási tananyagba. A bajai fórum résztvevői a Duna-Tisza közén élő negyvenezernyi délszláv, német, szlovák nemzetiségű fiatalt reprezentálták. Több mint hatórás eszmecseréjükből kitűnt: a fiatalok nemzetiségi öntudata kialakulatlan vagy hiányos. Tanácskozásukon számos javaslatot is megfogalmaztak. (folyt. köv.)
1989. március 4., szombat 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (3. rész)
|
Az egyik indítványuk: a nemzetiségi településeken ne csak lehetőség, hanem kötelező legyen a nemzetiségi nyelv oktatása. Szükség lenne nemzetiségi könyvkiadóra is, amely nem csupán a tankönyveket, hanem általában a nemzetiségi irodalmat gondozná. Baján is szóba került az alkotmány koncepciója. A fórum résztvevői egységesen vetették fel, hogy az alkotmányban külön fejezetet kell szentelni a nemzetiségeknek. Szükségesnek tartották a nemzetiségekkel foglalkozó jogszabályok felülvizsgálatát. Hangsúlyozták: szükség van arra, hogy nemzetiségi törvény rögzítse a kisebbség érdekeit szolgáló jogi garanciákat. Javasolták azt is: hozzanak létre nemzetiségi alapot, amelyet a minisztériumok, illetve a tanácsok elkülönítetten és ellenőrizhetően, kizárólag csak a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatok megoldására használhatnának fel. A tanácskozás végén a nemzetiségi szövetségek ifjúsági bizottságai szándéknyilatkozatot tettek csatlakozásukról a MISZOT-hoz. (MTI)
1989. március 4., szombat 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|