Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Minisztertanács állásfoglalása (1. rész)

1989. január 15., vasárnap - A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli.

A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális
következményekkel járó döntést hozott. A kialalkult helyzetben más
választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági
gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai
gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai
stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó
szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette,
de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot
teremthettek volna a gazdaság megújításához.

    A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban drágán termel,
alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci
alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a
vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek
óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk.

    A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók
bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor
határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az
egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A
dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának
homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a
konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos
gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket.

    A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha
kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd
feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a
reformpolitika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális
biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi
gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának
következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő
egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és
életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és
erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás
mértéke. (folyt.köv.)


1989. január 15., vasárnap 13:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács állásfoglalása (2. rész)

A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a
kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország
közvéleményének. A követni kívánt gazdságpolitikai irányvonalhoz az
Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a
terv végrehajtását.

    A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi
árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve
a terv 1989-re 12-15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT
vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción - a
szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan - az infláció 12
százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A
tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év
végéig ezt jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor
ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról.

    A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet
körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke
pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek
az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy
teljesítményük és munkaerőgazdálkodásuk függvényében növeljék
dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kormány közötti
konzultáció alapkérdése a reálbér, illetve az annak alakulását
befolyásoló két fő tényező, az árak és a bérek változásának éves
mértéke ma tehát felelősséggel még nem ítélhető meg.

    A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Tanács soron
kívüli összehívására vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács ezúton
is megerősíti: amennyiben a fogyasztói árak növekedése a
kompenzációnál alapul vett, éves szinten 12 százalékos mértéket
ténylegesen 2 százalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új
tárgyalásokat folytatni a szükséges intézkedésekről. A kormány
megítélése szerint erre - a helyzet pontosabb ismeretében -
legkorábban májusban-júniusban kerülhet sor.

    A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-,
költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan
szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális
támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe,
amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét
helyzet ismeretében döntsenek. (folyt.köv.)


1989. január 15., vasárnap 13:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács állásfoglalása (3. rész)

A növekvő mértékű áremelések a jövőben kizárólag a gazdaság
teljesítményének emelésével kerülhetők el, csak valós jövedelmek
bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. Gazdasági fellendülés
csak eredményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz
létre elosztható javakat. Ezzel összehangban a kormány egyetért a
Magyar Gazdasági Kamara Ügyvezetőségének állásfoglalásával, amely
szerint az életszínvonal-emelés feltétele elsősorban a nemzeti
jövedelem, a termelés, a piaci értékesítés hatékony növelése. Ezért
ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés
nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek.

    A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös
feladatunk. A kormány épít a szervezett dolgozók megfontolt
magatartására, és egyetért a SZOT Elnöksége állásfoglalása azon
megállapításával, hogy a testület felelőssége tudatában sem most,
sem a jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely
fékezné a kibontakozást és veszélyeztetné az ország politikai
stabilitását.

    A kormány azon munkálkodik, hogy következetesen, céltudatosan
előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a
dolgozó emberek, minden magyar állampolgár cselekvő támogatását.
(MTI)


1989. január 15., vasárnap 13:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD