Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Lothar de Maiziere sajtóértekezlete (1.rész)

Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. június 1. péntek (MTI-tud.) - Óvatosan válaszolt az egyesült Németország katonai státusára vonatkozó kérdésekre Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke Brüsszelben, ahol az Európai Közösség vezetőivel találkozott pénteken.


A washingtoni csúcson esetleg elért haladásról szóló
híreszteléseket kommentálni nem lehet, mondotta, ugyanis csak
híresztelések. Ami az NDK álláspontját illeti, néhány hónappal
ezelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
struktúrája látszott a legjobbnak a kérdés megoldására. Azóta volt
olyan állásfoglalás, hogy az egyesült Németország legyen a NATO
tagja, mondotta, az NSZK és a NATO poziciójára utalva. A megoldást
valahol a kettő között kell keresni Lothar de Maiziere szerint, aki
utalt arra, hogy a berlini koalíciós tárgyalásokon megállapították:
a NATO-tagság csak akkor lenne elfogadható több ország számára, ha a
NATO jellege átalakulna. Erre egy bécsi fegyverzetcsökkentési
megállapodás nyújtana lehetőséget, mondotta a miniszterelnök.

    Hasonló óvatossággal nyilatkozott Lothar de Maiziere akkor is,
amikor azt tudakolták tőle, hogy mikorra várható az NDK beolvadása a
közösségbe. A bizottság korábban közzétett álláspontja szerint ennek
1993. január 1-ig, vagyis az Európai Közösség belső akadályok
nélküli nagypiacának létrejöttéig meg kell valósulnia. De Maiziere
úgy vélekedett, hogy pontos dátumot meghatározni még korai lenne,
különböző területeken különböző időpontban ér véget ez a folyamat.

    Az NDK miniszterelnöke részletes tájékoztatást adott Jacques
Delorsnak az Európai Közösség Bizottsága elnökének az NDK
mezőgazdaságának súlyos helyzetéről - ez a szektor a gyakorlatban
versenyképtelen az NSZK mezőgazdaságához képest -, az ipar
nehézségeiről és a környezet siralmas állapotáról. Mindamellett
Maiziere nem pénzbeli támogatást kért elsősorban, hanem minél több
információt a közösség követelményeiről, amelyekhez az NDK-nak a
német egyesítés folyamatában is alkalmazkodnia kell. Ennek érdekében
lehetőséget kért az Európai Közösséghez akkreditált, jelenleg
háromfős NDK-képviselet létszámának lényeges növelésére. Arra a
kérdésre, hogy az NDK közvetlenül tárgyal-e a közösséggel, vagy
Bonnon keresztül, Lothar de Maiziere azt mondotta, hogy mindhárom
félnek szerepe van. (folyt.)



1990. június 1., péntek 20:04


Vissza »


Lothar de Maiziere brüsszeli sajtóértekezlete (2.rész)


Az NDK miniszterelnöke támogatások helyett elsősorban
beruházásokat sürgetett, méghozzá nemcsak az NSZK-ból, hanem az
Európai Közösség mind a 12 államából. Ellenkező esetben a
Németországot korábban megosztó fal szerepét egy gazdasági szakadék
venné át, mondotta.

    Az NDK miniszterelnöke kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy
az NDK az új helyzetnek megfelelően átszervezi diplomáciai
képviseleteit, és más országok is átalakítják misszióikat a két
Németországban. Antall József berlini látogatásán például azt
közölte vele, hogy miután Budapest visszahívta berlini nagykövetét,
Bonnból irányítja a berlini képviseletet. Ez nem politikai
megfontolásokból következik, hanem a személyekkel, személyzettel
összefüggő okokból.

    Az MTI tudósítója megkérdezte a miniszterelnököt, szó volt-e az
NDK kereskedelmének átirányításából a korábbi KGST-partnerekre
háruló következmények közösségi kompenzálásáról, amit - például a
magyar mezőgazdasági termékeknek nyújtandó közösségi preferenciák
formájában - a Gabona-Trade igazgatója, Lacfi Dániel sürgetett
csütörtökön Versailles-ban egy hírügynökségi jelentés szerint.
Lothar de Maiziere válaszában azt hangsúlyozta, hogy az NDK és az
NSZK között a Pénzügyi Unióról kötött megállapodásban vállalták az
NDK szerződéses KGST-kötelezettségeinek teljesítését. A
KGST-partnerekkel szemben nem alkalmaznak sem diszkriminációt, sem
preferenciát, normális partnereknek tekintik őket. Hozzáfűzte, hogy
ezekről a kérdésekről szó esett Antall Józseffel folytatott szombati
megbeszélésein és egyetértettek abban, hogy a helyzet sokkal kevésbé
drámai, mint amilyennek feltüntetik.

    Kétnapos brüsszeli látogatása befejeztével Lothar de Maiziere
hazautazott Berlinbe.+++



1990. június 1., péntek 20:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD