|
|
|
|
Magyarország egyoldaluan felmondta a megállapodást (1. rész)
|
1990. február 9., péntek - A Külügyminisztérium közleményben
tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla illetékes miniszterhelyettes
pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvívőnek, amelyben a
Magyar Köztársaság 1990. február 10-ei hatállyal felmondja a kettős
állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július
13-án aláírt magyar-román államközi megállapodást. Erre a jogszerű
lépésre az egyezmény megfelelő cikkelye adott lehetőséget.
A közlemény indokolása szerint a felmondást a Magyarországon tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve a közös megoldásra tett magyar kezdeményezések előli román elzárkózás tette szükségessé.
A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésének a megvalósítását szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi normákkal, valamint sokoldalu egyezményes kötelezettségeivel összehangban kezelje.
A magyar fél a jegyzékben azt is bejelentette, hogy kész a román féllel haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az állampolgárságot érintő kérdések mielőbbi rendezéséről.
Mindezekkel összefüggésben a Belügyminisztérium is közleményt adott ki. Eszerint: a kettős állampolgárságról kötött egyezményben annak idején a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csak abban az esetben adják meg az állampolgárságot a másik szerződő fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizonyítja, hogy másik állampolgársága megszünt. Az egyezmény felmondásával megnyílik a lehetőség arra, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok magyar állampolgárságot szerezzenek, román állampolgárságuk megmaradása mellett.
A Romániában élő magyarok érdeke azt kívánja, hogy szülőföldjükön gyakorolhassák az egyént és a kisebbségeket megillető emberi jogaikat. Várható, hogy a Romániából érkezett jelenleg Magyarországon élő sok ezer menekült mihamarabb visszatér szülőföldjére. Ugyanakkor a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy a Belügyminisztérium útján az ideiglenes köztársasági elnöknél kezdeményezze: azok a magyar nemzetiségü menekültek, akik Magyarországon élnek, s beilleszkedtek a társadalomba, kérelmükre (az érvényes jogszabályok alapján) magyar állampolgárságot kapjanak. (folyt.köv.)
1990. február 9., péntek 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország egyoldaluan felmondta a megállapodást (2. rész)
|
Ennek megfelelően e személyeknek a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmükkel a lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz kell fordulniuk. A kérelemhez alapvető személyi okmányaikat kell csatolniuk és az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvényben előírt adatokat igazolniuk. E törvény alapján az honosítható, aki a kérelmet megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon lakott. Akinek felmenője magyar állampolgár volt és a kérelem előterjesztésekor Magyarországon él, felmentést kaphat a három évi várakozási idő alól. Lakóhelyére tekintet nélkül honosítható az, akinek házastársa vagy gyermeke magyar állampolgársággal rendelkezik. (A részletes felvilágosítást az anyakönyvi hivatalok adják meg.)
A közlemény végül leszögezi: a Belügyminisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket arra, hogy a kérelmeket - várhatóan nagy számuk ellenére is - gyorsan, a szokásosnál rövidebb idő alatt intézzék el.
x x x
Emlékezetes, hogy a Parlament legutóbbi ülésszakán Kovács László külügyi államtitkár bejelentette: február 1-jén a Külügyminisztérium jegyzékben javasolta a román félnek, hogy módosítsák a kettős állampolgárság lehetőségét kizáró kétoldalu megállapodást. A Külügyminisztérium az elmúlt évben többször is tett kisérletet a megállapodás módosítására, ám ez elől a román fél kitért. Az újabb jegyzékre azért volt szükség, mert február 11-én lejár a megállapodás második ötéves periódusa is, és amennyiben nem tesznek javaslatot ennek felmondására, akkor a szerződés újabb 5 évre érvénybe lép. A február 1-jei jegyzékben a magyar fél közölte: ha a román fél február 8-áig nem ad választ, vagy elzárkózik, akkor Magyarország egyoldalúan felmondja a megállapodást. (MTI)
1990. február 9., péntek 17:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|