Rendszerváltás és az MTI

	Mire számíthatunk Japántól? 1. rész
Trom András, az MTI tudásítója jelenti: Tokió, 1990. január 14. vasárnap /MTI-tud./ - Japán a COCOM-rendelkezések enyhítését, Magyarország és Lengyelország esetében különleges elbírálás bevezetését kezdeményezi, vált ismeretessé Kaifu Tosiki miniszterelnök környezetéből. A két országnak szánt gazdasági segítségnyújtási csomagterv már ismert részleteihez képest a COCOM-kérdés új elem, csakúgy, mint Kaifu Tosikinak az a régóta dédelgetett elképzelése, hogy a lengyel és a magyar gazdaság újjáépítéséhez Japán nagyszámú fiatal önkéntes küldésével is hozzá kíván járulni. A Jomiuri Simbun információja szerint a távol-keleti ország kormánya a COCOM-bizottság februári magas szintű tanácskozásán fog javaslatot tenni a különleges elbánás bevezetésére Lengyelország és Magyarország vonatkozásában. Enélkül ugyanis a Suzuki-együttműködés aligha lenne megvalósítható, és főleg nem lenne teljesíthető az a magyar kívánság, hogy a japán gépkocsi gyártásához nagyarányú magyar alkatrészt vegyenek igénybe. Ezzel összefüggésben a Szankei Simbun is felhívja a figyelmet arra, hogy az alkatrész-megmunkáló gépeket, a szerelőszalagot és a robotokat vezérlő számítógépek kivitele a Varsói Szerződés tagállamaiba jelenleg fennakadna a COCOM-rendelkezéseken. Japán értesülések szerint azonban az eddig a legfőbb akadályt jelentő amerikai álláspont lényeges módosulást mutat, így komoly esély van arra, hogy a japán felhívást a COCOM-bizottság el fogja fogadni. A Jomiuri Simbun szerint a fiatal japán önkéntesek közreműködésére széles területen lehet számítani. Amennyiben az elképzelés találkozik a magyar igényekkel, az erdőgazdaság, vízgazdálkodás, közműépítés, gépkarbantartás, egészségügy- és higiénia, oktatás, kultúra és sport területein lát Japán lehetőséget önkéntes fiatal szakemberek küldésére. A távol-keleti ország idáig csak a fejlődő országoknak nyújtott ilyen helyszíni segítséget, fiatal /20-4O éves/ önkéntesek küldésével. Az 1965-ben bevezetett programok idáig 45 országra terjedtek ki, és azokban mintegy 9500 japán fiatal vett részt. (folyt.) 1990. január 14., vasárnap 11:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Mire számíthatunk Japántól 2.
Az Aszahi Simbun Kaifu varsói és budapesti látogatásának előestéjén azt is nyilvánosságra hozta, hogy Japán öt év alatt összesen 8OO szakembert fogad Lengyelországból és Magyarországról, továbbképzésre, elsősorban vállalatvezetési ismeretek elsajátítására, valamint környezetvédelmi eljárások tanulmányozására. A lap szerint a Lengyelországnak szánt élelmiszer-gyorssegély keretében a távol-keleti ország 9O ezer tonna gabonát vásárol Varsó számára Magyarországtól, 25 millió dollár értékben. Nem irreális az az elképzelés, hogy a Japán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom - amelynek az értéke 26O millió dolláros szinten mozog, elérje a távol-keleti ország és Ausztria közötti közel másfél milliárd dolláros külkereskedelem szintjét, nyilatkozta a kelet-európai kapcsolatok egyik vezető japán szakértője az MTI tokiói tudósítójának. Ehhez ,,csupán,, arra lenne szükség, hogy Magyarország rátaláljon a maga export-területére - mondotta a neve közlésének mellőzését kérő, az emúlt tíz évben több, mint tucatszor hazánkban járt gazdasági szakember, hangsúlyozva, hogy ha Svájc a Nescaféval a kávé ,,őshazájává,, léphetett elő, anélkül, hogy egy szem kávébab is megteremne az európai országban, akkor Magyarország mezőgazdasága feltétlenül alkalmas lenne arra, hogy berobbanjon a világpiacra, beleértve a japán piacot. A szakértő nem tartja helyesnek, hogy a magyar piacot kis felvevőképességűnek tartják Magyarországon és Japánban egyaránt. Hisz a lakosság lélekszáma alapján nagyobb, mint Ausztria, Belgium, Görögország, Svédország, nem is beszélve Fionnországról, Svájcról vagy Dániáról. Ilyen körülmények között semmiképpen sem indokolt, hogy Japán külkereskedelméből Magyarország részesedése nem éri el a 0,O7 százalékot, de még kevésbé elfogadható, hogy a dollár elszámolású magyar exportnak mindössze 2 százaléka irányul a távol-keleti országba, (egyhuszada a Közös Piacba szállított magyar termékeknek).(folyt) 1990. január 14., vasárnap 11:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Mire számíthatunk Japántól 3
Nem szerepel ugyan a japán kormány csomagtervében, de az MTI tudósítójának az értesülései szerint az egyik japán tartomány kész lenne arra, hogy helyet adjon egy magyar falunak, ami nemcsak skanzen jellegű múzeum lenne, hanem esetleg a japán-magyar kulturális együttműködés távol-keleti fellegvárává is válhatna. Az elképzelést több japán magánvállalat is támogatja. A kulturális együttműködés újabb állomása lesz a március 26. és 29 között Budapesten és öt másik városban megrendezésre kerülő japán fesztivál. Mint arról szombaton Kono Johei, a japán-magyar baráti társaság elnöke, liberális demokrata párti képviselő beszámolt, a társaság szervezésében több, mint 4OO fős küldöttség látogat hazánkba, köztük hat kórus. A világhrű divattervező, Mori Hanae divatbemutatója éppúgy az egyik fő attrakciója lesz a rendezvénysorozatnak, mint a japán rajzfilm-fesztivál, a japán színházművészettel és kultúrával foglalkozó szimpozionok, valamint az ősi hangszer-bemutató. Az sem kizárt, hogy a Magyar Televízió ajánlatának eleget téve több japán film bemutatására is sor kerül a közeljövőben. +++ 1990. január 14., vasárnap 11:35
Vissza »