|
|
|
|
Hazánk és a Közös Piac
|
----------------------
München, 1990. április 26. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Péter:
- Tudjuk, hogy a Kisgazdapárt politikai bizottsága tegnap úgy döntött, hogy április helyett csak augusztusban tartják meg a párt országos gyűlését. A Kisgazdapárt megyei vezetői szerint azonban a legrövidebb időn belül össze kell hívni a párt országos nagyválasztmányát. A vita hátterében természetesen személyi kérdések is fellelhetők. Mindez azért fontos, mert a kisgazdák várhatóan részt kapnak majd az új kormány munkájában.
Lezsák Sándor, a Demokrata Fórum egyik alelnöke ugyanakkor kijelentette, hogy a koalíciós tárgyalásokat nem zavarják a Kisgazdapárton belül kialakult személyi ellentétek. A tárgyalások zavartalanul folynak tovább, és minden remény megvan arra, hogy május közepére felállhat az új kormány - mondotta Lezsák Sándor. Erre minden kétséget kizáróan - már csak a sokasodó gazdasági gondok miatt is - nagy szükség van.
Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum egyik gazdasági szakértője annak a véleményének - mondhatnám reményének - adott hangot, hogy Magyarország már a közeljövőben - 1992 és 1995 között - tagja lehet az Európai Közösségnek, és ez nagyban hozzájárulna Magyarország gazdasági gondjainak a megoldásához.
Most itt ül a stúdióban rádiónk gazdasági szakértője, Vadász János. Őt kérdezem, mi a véleménye Bethlen István nyilatkozatáról?
- Én egy kicsit tartok attól, hogy a közös piaci csaltakozás néhány éven belüli beharangozása - amint most az MDF gazdasági szakértője részéről ez megtörtént -, de hangsúlyozom már elhangzottak korábban az MDF részéről hasonló más jelzések is, még korai. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 1. folyt.
|
Mindez olyan illúziókat kelthet a társadalomban, amelyek nem egészen megalapozottak. Persze én megértem a Demokrata Fórum részéről ezeket a nyilatkozatokat, mert politikailag fontos, hogy a most hivatalba lépő magyar koalíciós kormány vezető pártja nyomban a kezdetkor kinyilvánítsa azt, hogy Magyarország igenis tagja kíván lenni az Európai Gazdasági Közösségnek, és mihamarabb szeretne tárgyalni a tizenkettekkel a csatlakozás feltételeiről.
Ez politikailag helyes, mert célszerű letenni a garast minél előbb, és ezt mindenki számára teljesen egyértelművé, világossá tenni, a magyar kormány távlati célját így megjelölni. De ezzel egyidőben szerintem arra is nagyon ügyelni kell - s erről szükséges a társadalmat tájékoztatni -, hogy az ilyen nyilatkozatok ne keltsenek olyan várakozásokat, hogy most már rövid időn belül bent leszünk a Közös Piacban, és akkor ott ülünk a hatalmas lokomotívon, amely közös lokomotív majd minket is kihúz a bajból, és megold minden problémát a magyar társadalom számára gazdasági szempontból.
Ez sajnos nincs így, ezeket a problémákat a magyar társadalomnak, illetve a kialakuló magyar piacgazdaságnak kell megoldania.
- Illúziókat említettél. Milyen illúziókról van itt szó konkrétan?
- A legfontosabb az, hogy Magyarország még nem piacgazdság, nem működőképes piacgazdaság. Teljesen elképzelhetetlen, hogy a Közösség felvegyen tagjai közé egy olyan országot, amely nem vált működőképes piacgazdasággá. Gondoljunk a német újraegyesítés nehézségeire, feltételeire, és hogy milyen megterhelést jelent ez a hatalmas nyugatnémet gazdaság számára. Ilyen terhet egy magyar csatlakozással - egy piacgazdaság nélküli magyar csatlakozással - a tizenkettek semmiképpen nem vállalnának. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 2. folyt.
|
Bonyolítja a dolgot az 1992-es kulcsév. Tudjuk, hogy ez az európai gazdasági integráció új, fejlett szakaszának az éve - akkor kell életbe lépnie. Ez elég félelmetes feladat, ennek az előkészítése, megoldása a tizenkettek számára. Nehéz elképzelni, hogy ezt még meg akarják nehezíteni azzal, hogy egy új ország csatlakozását - és nemcsak Magyarország csatlakozását - fontolóra veszik ilyen közeli időpontban.
Gondolni kell arra is, hogy Magyarországnak nemcsak hogy nincs még piacgazdasága, de egy rendkívül válságos helyzetben lévő ország, óriási adósságokkal terhelt ország. Először ezeket a problémákat kell megoldani.
- Mégis milyen lépéseket tartanál ma szükségesnek, hogy Magyarország közeledhessen a Nyugathoz gazdasági értelemben is?
- Igen. Ez a távlati cél. Magyarország természetesen tagja lehet - és meggyőződésem, hogy tagja is lesz - az Európai Közösségnek. És ezt már most meg lehet kezdeni. Rendben van, az ilyen nyilatkozatok megtétele is hozzátartozik, amennyiben ez a távlati cél világos megjelölését jelenti. Mondhatom, hogy ez politikailag fontos. De itt már sokat lehet tenni.
Egyrészt a piacgazdaságot kell Magyarországon megvalósítani, és ezt közvetlenül teljesen függetlenül a csatlakozástól. Az a létérdeke az országnak, hogy egy működőképes piaacgazdaság kialakuljon, a válság megoldódjon, az egyensúlyi helyzet nagyjából helyreálljon.
A Közös Piaccal Magyarország már tavaly kötött egy nagyon előnyös szerződést. Egy olyan szerződést, amely tulajdonképpen előnyöket ígér arra az esetre, ha Magyarország piacgazdaságként kezd működni. A Közösség tavaly, amikor ezt a szerződést a magyarokkal megkötötte, tulajdonképpen megelőlegezte azt, hogy ez előbb-utóbb be fog következni. Tehát akkor majd a szerződés potenciális előnyeit teljes mértékben ki lehet használni. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Hazánk és a Közös Piac - 3. folyt.
|
Ezek a gesztusok, amiket a Közös Piac tett Magyarország javára a behozatali kontingensek terén, kereskedelmi kedvezmények megadásával. Ezek akkor kamatozhatnak igazán Magyarországnak, ha a magyar áruszerkezet a hazai és a világpiachoz igazodva teljesen átalakul, és így a magyar termékek versenyképessé válhatnak a tizenkettek Közös Piacán is.
És megint csak mondom, hogy ennek az alapfeltétele a piacgazdaság. Hozzá lehet tenni, hogy Magyarország tagja a - most a nehézségekről beszélek - Varsói Szerződésnek, tagja a KGST-nek. Hogy a Varsói Szerződéssel mi lesz, az kívül esik ezen a témán. Az egy külön téma lenne. Ami a KGST-t illeti, ez most akadálynak tűnik, de ha Magyarország valóban piacgazdasággá válik, akkor szerintem ez az akadály önműködően feloldódik. Tulajdonképpen nem lesz probléma, mert Magyarország egy életképtelen szervezettel, egy működőképes piacgazdság képptelen együttműködni - ez egyszerűen lehetetlen.
Tehát itt az utat meg lehet nyitni a Közös Piac felé, de én azt mondanám, hogy az úton való előrehaladás a lényeg, és ez még fontosabb, mint a végállomás elérése. +++
1990. április 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|