Rendszerváltás és az MTI

	KGST értekezletről
------------------ London, 1990. január 10. (BBC, Panoráma) - A KGST 41 évvel ezelőtti megalapítása óta legviharosabb, Szófiában tartott ülésén a tíz tagország miniszterelnökei megegyeztek abban, hogy bizottságot állítanak fel, amely megvizsgálja, hogyan lehetne az intézményt átszervezni, hatékonnyá tenni. Hallgassák meg munkatársunk, Pártos Gábor kommentárját, amelyben kifejti, hogy a mai határozat meglehet már túl későn született, továbbá a KGST jövőjének az esélyeit latolgatja. - Németh Miklós, magyar miniszterelnök volt az, aki a legnyíltabb formában fejezte ki, hogy vagy átfogó értelemben át kell szervezni, vagy fel kell számolni a KGST-t. Praktikus értelemben már megkezdődött a szétesés folyamata, amikor a reformista tagországok feladták a központi gazdasági tervezés gyakorlatát és ezáltal megszüntették a Szovjetunió szerepét, amely ezen tervezés ellenőrzése volt. Magyarország már meg is szegte a KGST szigorú munkaelosztásra vonatkozó szabályát, amelynek értelmében például nem gyárthat személygépkocsit. Közös vállalati megállapodást kötött a Suzuki japán autógyárral. A KGST-tagországok között használatos, úgynevezett konvertibilis rubel egyáltalán nem konvertibilis. A szervezeten belüli kereskedelmi tevékenység az utóbbi időben szovjet energia és nyersanyag szállítmányokra szorítkozott, cserében a kelet-európai országoktól kapott selejtes iparcikkekért, élelmiszerért és a nem európai országokból származó vendégmunkásokért. Még mielőtt a múlt évben végbement forradalmi események elsöpörték a konzervatív kommunista kormányokat Kelet-Európában, nyilvánvalóvá vált, hogy jelenlegi - azaz akkori - idejétmúlt formájában nem maradhat fenn a KGST. (folyt.) 1990. január 10., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- KGST értekezletről - 1. folyt.
Már az 1988-as prágai miniszteri találkozón döntés született arról, hogy nem folytatják a központi tervezés hagyományát. Ehelyett úgymond, egyesített szocialista piacot terveztek a KGST keretein belül. Most azonban, hogy a kelet-európai országokban nem kommunista kormányok veszik át az irányítást, sokkal nagyobb az egyetértés a radikális változások szükségességében. Kivételt képez Mongólia, Kuba és Vietnam, amely országok kormányai attól tartanak, hogy a KGST javasolt átszervezése veszélyeztetné a hatalmas, elsősorban a Szovjetuniótól kapott szubvenciót. Vietnam és Mongólia ennek ellenére látszólag egyetértenek a KGST felújításának terveivel, nem úgy mint Kuba, amely így elszigetelt ellenzője maradt a tervnek. De nincs egyetértés a reformok milyenségével kapcsolatban sem. Rizskov, szovjet miniszterelnök tegnap megismételte korábbi javaslatát, amelynek értelmében már a jövő évben konvertibilis valutában kereskedne a KGST. Míg a három, legreformpártibb tagország - Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia - örömmel fogadta Rizskov javaslatát, a konvertibilis valutaforgalmat lassabban és fokozatosan akarja bevezetni. A kérdésben tanusított óvatosságnak az az oka, hogy míg Moszkva könnyen találhat export-piacot energiahordozói és különböző nyersanyagai számára, nem lesz könnyű keményvalutáért átvevőt találni a hagyományosan gyenge minőségű kelet-európai árucikkekre. Óvatosan reagált Csehszlovákia arra a magyar javaslatra, hogy Budapest, Prága és Varsó külön csoportot létesítsen, amely máris bevezetheti a piacorientációjú kereskedelmet. Prága vélhetően vonakodik szorosabb kapcsolatba lépni Varsóval, Lengyelország ingatag, hiperinflációs gazdasága miatt. Kelet-Németország pedig tartózkodó magatartást tanusított az amúgy heves viták során, valószínűleg mert tisztában van azzal, hogy az ország gazdasági jövője sokkal inkább Nyugat-Németországtól, mint a KGST-től függ. (folyt.) 1990. január 10., szerda
Vissza »

	- KGST értekezletről - 2. folyt.
A KGST-miniszterelnökök a hagyományos kiutat választották a vitás helyzetből, amikor megegyeztek a különbizottság felállításában, amely radikális, új programtervezetet készít a KGST átszervezésére. A résztvevők ugyancsak megegyeztek abban, hogy a KGST fokozatosan tér át a piacbázisú kereskedelmi módozatra, konvertibilis valuta használatával. A folyamat 3-5 évig tart majd. A fontosabb határozatokra csak azután kerül sor, amikor a különbizottság márciusban előterjesztette javaslatait. Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter a két hónapos késedelmet teljesen feleslegesnek minősítette. A KGST több tagországa pedig kétségbe vonja, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e a szervezetbe annyi hosszú, elvesztegetett év után új életet lehelni. +++ 1990. január 10., szerda
Vissza »