|
|
|
|
A reformfolyamatok felgyorsítása mellett foglalt állást a győri pártértekezlet (1. rész)
|
1989. május 6., szombat - Városi pártértekezlet kezdődött Győrött. A helyszin a város legnagyobb üzemének, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak az impozáns kongresszusi terme volt. A város és a környékének több mint 14 ezre párttagsága 347 küldöttet delegált a tanácskozásra. A Központi Bizottságot Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója képviselte. Az elnökségben foglalt helyet Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára is.
Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára a vitaindítójában kiemelte - és ehhez számos küldött csatlakozott felszólalásában -, hogy a győri pártértekezlet a szocializmus gyökeres modellváltását elindító időszak politikai vitáinak kereszttüzében, az embereket közvetlenül is igen keményen érintő gazdasági, politikai és erkölcsi feszültségek közepette, váltsághelyzetben ült össze. Ebből a válságból kitörni a korább megoldások változtatgatásával nem lehet. A kivezető ut csak mélyreható modellváltással lehetséges. Az első titkár határozottan leszögezte, hogy a kollektív felelősség vállalását határozottan el kell utasítani. Nem járhat minden párttag szemlesütve - jelentette ki. A felelősséget a közreműködés, a befolyás mértékével arányban lehet csak igazságosan mérni. Erőteljes hangot kapott a pártértekezleten, hogy a legnagyobb fenyegetés ma is a gazdaság oldaláról jelentkezik. Az egyre több hír az ország hatalmas adósságáról, a költségvetés hiányáról, a gazdaság továbbra is elégtelen teljesítményéről, a belső piac zavarairól, az erősődő infláció súlyos feszültségeket teremtett Győrött és környékén ugyanúgy, mint az egész országban. A győri pártértekezlet támaogatja a kormánynak azt az elhatározását, hogy rövid időn belül uj, válságkezelő programot dolgoz ki. Értik a kormány nehéz helyzetét és elismerik erőfeszítéseit. Ennek ellenére nem értik és nem is támogatják minden lépését, intézkedését. A rosszul előkészített, majd megváltoztatott gyógyszer- és autópálydij-rendelet a vitaindítóban és a vitában is sok bírálatot kapott. Szóvátették azt is, hogy a nagyobb gazdálkodási teljesitmény eelismerésére sok igéret hangzott el, amiből jóformán semmi nem valósult meg. Hangoztatták, hogy nem a lehetetlent kérik számon, de azt igen, hogy a kormány kevesebb kapkodással, hibával, kiszámíthatóbban dolgozzon. (folyt. köv.)
1989. június 5., hétfő 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A reformfolyamatok felgyorsítása mellett foglalt állást a győri pártértekezlet (2. rész)
|
Hangot kapott az is, hogy a politikai változások felgyorsultak, a gazdaságiak viszont lassuak, következményeikben pedig kegyetlenül kemények. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a párttagság nagy részében a bűntudat, a zűrzavar, a kiúttalanság, a tehetetlenség érzete uralkodott el. Sok párttag becsapottnak, egyéni éáletében szorongatottnak, magára hagyatottnak érzi magát. Nem tud eligazodni abban, ami körülötte folyik.
A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kialakult nehéz helyzetben csak uj felfogású, egyértelmüen teljesítményt elismerő, a tulajdonosi érdekeket világosan megjelenítő gazdaságpolitika változtathat. Arról is szó esett, hogy türelemre is szükség van. Az idegek pattanásig feszültek. Gyakran elszabadulnak az indulatok, se szeri, se száma a sértődéseknek. Pedig a megértés nélküli viták csak sebeket, szakadást, rossz döntéseket hozhatnak. A pártértekezlet reagált a Graboplast Pamutszövő és Műbörgyár 6-os számu alapszervezetének felhívására. Ennek lényege, hogy amíg nem lesznek alapvető változások, addig visszatartják a tagdijfizetést. Pontosabban csak jelképes összeget, 5 forintot fizetnek havonta. Ha ez a gyakorlat általánossá válna, elterjedne, az a párt megbénulásához, végső soron éppen a jogosan igényelt változások lehetetlenüléséhez vezetne - mutattak rá többen a vitában. A pártértekezleten nyilvánosságra hozták, hogy az idei év első negyedében 26 uj párttagot vettek fel a Győr városi pártbizottsághoz tartozó alapszervezetekben, ugyanakkor 261 kilépés és 30 törlés történt. A kilépőknek közel 20 százaléka kijelentette, hogy nem ért egyet a párt politikájával. Sok szó esett az alakuló pártokkal és az alternatív szervezetekkel való kapcsolatról. A városi pártbizottság erre kezdettől fogva készséget mutatott, és többször kezdeményezett megbeszéléseket. A közös munkának, szervezésnek egyik szép sikere volt március 15-e méltó, szinvonalas megünneplése. Győrött nagy vihart kavart a napokvban nyilvánosságra hozott népi ellenőrzési vizsgálat, amely kimutatta, hogy különböző vezetők - köztük párttagok is - jogtalanul, törvénysértő módon cserélgették lakásaikat. A pártértekezlet ezeket a módszereket elitélte, megengedhetetlennek, erkölcstelennek, politikailag és morálisan károsnak tartotta. (Folyt. köv.)
1989. június 5., hétfő 00:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|