|
|
|
|
Szegedi Galiba Kör
|
SZER ------------------ München, 1989. május 7. (Molnár Máté) Zene, szó A szegedi egyetemen az 1980-as évek elején a jogi kar hallgatói nem csatlakoztak a bölcsészek mozgalmához. Közömbösek, vagy úgymond vonalasak voltak. Megjegyzem, az akkori reformerekkel való szembenállás egyik legmerevebb képviselője a KISZ KB intézőbizottságából éppen akkor kiöregedő jogász, Vastagh Pál volt. Az, aki most április 11-ikén a Politikai Bizottság tagja lett. Visszatérve a joghallgatók szerepére: csak remélhettük, hogy a bölcsészek és jogászok szembenállása előbb-utóbb megszűnik. Így is lett. A változás körülbelül két éve kezdődött. Ennek egyik jele, hogy még 1987-ben összefogott néhány másodéves joghallgató, miután éles szemmel észrevettek egy miniszteri rendeletet, amely az akkori, igen korlátozó jellegű egyesületi törvény hatálya alól kivette az egyetemi öntevékeny csoportokat. Ez a baráti társaság elhatározta, hogy megnézi: mi történik, ha megpróbálnak e joggal élni. Volt bennük bizonyos előrelátás. Ezért választották a Galiba Kör nevet. Az ügy valóban nem ment simán. A halódó kari lapot ugyan gyorsan átvehették a KISZ-től, de az egyik szervező, Szente Zoltán hamarosan írt bele egy cikket a Nyíltság korlátai címmel, amit az egyetem vezetése betiltott. Ezzel sokat tettek a csoport népszerűsítéséért. Az írásnak három fő témája volt: a sajtócenzúra természete, a hivatalos történetírás bírálata és a második, nyilvánosságba szorított ellenzék legálissá tételének szükségessége. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Szegedi Galiba Kör - 7/1. folyt.
|
A körülmények - mint tudjuk - azóta megváltoztak. E cikk lényeges részei is hamarosan, 1988. februárjában megjelentek, mégpedig nem a Iustitium című 300 példányos kari lapban, hanem több ezer példányban az egyetemi újságban. Ugyanakkor klubhelyiséget is kapott a kör a jogi kar pincéjében, és nagyjából ezzel egy időben komolyabb összeget nyert el a Soros- alapítvány pályázatán. Ekkor indult előadássorozatuk, amelynek témái jól mutatták, hogy a csoport időközben már részben kicserélődött tagjai komolyabb, az egyetem falai közül kilépő politikai szerepre készülnek. Az első előadáson a választási rendszerről volt szó, majd az 1980-as évek elejének, a Kádár-féle vezetés által megbuktatott reformelképezelésekről és a közigazgatásról. 1988. március 15-ikén tartotta a Galiba Kör első, nagyobb közönséget vonzó estjét. Marosi Júlia népdalénekes, ifjú Csoóri Sándor édesanyja és Kátó Sándor, az Erdélyből származó színművész emlékezett a forradalomra, majd Szabó Miklós történésszel és Ribár János szegedi evangélikus lelkésszel beszélgetett a Kör két tagja a magyarság XX. századi sorsáról. Az est kettős lábtörést jelentett: nemcsak Szabó Miklós, az ismert ellenzéki került le ezzel a tilalmi listáról, de évtizedek óta először kapott szót egy lelkész egyetemi ünnepségen. A következő rendezvények is telt házat vonzottak, ami előadásokként körülbelül 150 hallgatót jelentett. Lengyel László közgazdász, Andrássy Miklós és Némethy Zsolt, a Fidesz alapítói, valamint Hegedűs András szociológus volt az előadó. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szegedi Galiba Kör - 7/2. folyt.
|
Ezt a következő tanév elején, 1988 őszén követte egy, az országos sajtóban is nagy visszhangot keltő est. Valószínűleg Hegedűs András biztatására meghívták Farkas Vladimirt, volt ÁVO-s alezredest is. Az előadássorozat mellett a kör egy másik lap, a Küzdőtér szervezését is megkezdte. Első száma 1988 őszén jelent meg. Időközben a Küzdőtér második száma is kapható már. A napokban jelent meg Magyarok a szovjet Gulagban alcímmel. E 170 oldalas interjú és dokumentumkötet, valamint a Kör további rendezvényeinek ismertetésére még visszatérünk. +++
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|