|
|
|
|
SZDSZ dokumentuma
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Kommentár nélkül) - Mint hallgatóink előtt is bizonyára ismeretes, a háromoldalú kerekasztalnál folytatott július 9-ikén kezdődött tárgyalások végeredményét, a megállapodásokat a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz nem fogadta el. Döntésüket azzal indokolták, hogy az egyezmény nem foglalkozik, illetve nem hoz megfelelő döntést néhány olyan kérdésben, amelyet a két szervezet döntő fontosságúnak tart. A részleteket már maga a nyilatkozat mondja el. - A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el, hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások megtartásának, a demokráciához vezető békés átmenetnek útjában álló akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült teljesíteni. Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény tervezete, hogy az alkotmány-módosításra tett javaslat elhagyni indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező kifejezések túlnyomó többségét. Hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezet módosítása kizárja a politikai jog gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi fél által elismert terveken nyugszanak, mint például a Btk. javasolt reformja, részint kölcsönös engedményeken, mint a választási törvény. Más alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni, mert az MSZMP jelenlegi vezetése minden érdemi engedmény elől elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról. Nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a Munkásőrség feloszlatásához, ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva, hogy a választások valóban szabadok lesznek, és a pártok közötti esélyegyenlőségen alapulnak. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 1. folyt.
|
Azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy az MSZMP parlamenten kívüli hatalmi pozíciókot ment át a választások utánra, ami kérdésessé teheti a népképviseleti szervek hatalmát. A magunk részéről a megállapodást jelen állapotában nem írhatjuk alá. Nem kívánjuk azonban kisebbségi álláspontunkkal megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét, ezért felfüggesztjük abból fakadó jogunkat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyalófél csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. Így módot adunk az aláírásra azoknak a társszervezeteknek, amelyek ezt indokoltnak tartják. Az MSZMP indítványa szerint vitás kérdésekben a kormány valamennyi fél álláspontját terjessze a parlament elé. Véleményünk szerint a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet el az átmenetet alapvetően befolyásoló olyan kérdéseket, melyekben nincs egyetértés a kormányzó párt és ellenzéke között. A tárgyalásokra éppen azért van szükség, mert ez az Országgyűlés nem alkalmas a népakarat kifejezésére. A mi indítványunk ezért az, hogy rendezzenek népszavazást a demokratikus átmenetet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el a nép, hogy megerősíti-e az egységet, amiben az létrejött, s hogy mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról, hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget. Felhívjuk az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét, vegyenek részt a népszavazás kezdeményezésében. Felhívjuk az MSZMP-t és a harmadik tárgyaló felet, ne állják útját a népszavazásnak. Budapesten, 1989 szeptember 18-ikán a Szabad Demokraták Szövetsége. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 2. folyt.
|
- Az SZDSZ az előbbi nyilatkozat kibocsátása után néhány nappal, szeptember 22-ike és 24-ike között országos tábort rendezett Sopronban. Az előadásokon és megbeszéléseken a szövetség országos és helyi vezetői és szervezői vettek részt. A jelenlévők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a szabad demokraták népszavazási kezdeményezést szerveznek. A szavazás kérdései azonosak az előbb ismertetett nyilatkozatban megfogalmazottakkal. A népszavazást kérő íveket az SZDSZ helyi szervezeteinél lehet beszerezni. A szövetség arra kéri az aláírni szándékozókat, hogy nevük mellett személyi számukat és lakcímüket is jelöljék meg. A Szabad Demokraták Szövetsége nyilatkozatában szó esett a köztársasági elnök választásáról is. Felolvassuk a nemrég kibocsátott választási törvénytervezet idevonatkozó paragrafusait: - Első paragrafus, először: köztársasági elnököt és alelnököt jelölhet minden párt és pártszövetség, továbbá a választópolgárok 50 ezer támogató aláírással. - Másodszor: a jelölést az országos választási elnökségnél kell bejelenteni a támogató aláírásokkal együttesen. - Harmadszor: a bejelentéshez csatolni kell az elnök és alelnök jelölt nyilatkozatát arról, hogy: - választójoga van, az alkotmányt tiszteletben tartja és a jelölést elfogadja, - nincs olyan tisztsége, illetve megválasztás esetén lemond arról, amely összeférhetetlen a megbízatással. - Negyedszer: az országos választási elnökség minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölést nyilvántartásba vesz. - Második paragrafus, először: köztársasági elnök a jelöltek közül az lesz, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a választó polgárok legalább a fele, kétharmada részt vett. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 4/3. folyt.
|
- Másodszor: ha egyik elnökjelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, kétharmadát, második választási fordulót kell tartani. - Harmadszor: a második fordulóban a két legtöbb szavazatot elért jelölt indul. Köztársasági elnök az lesz, aki az érvényes szavazatok többségét megkapta, feltéve, ha a választó polgároknak legalább a fele a második fordulóban szavazott. Megjegyzés: a választó polgárok felének részvételét, eltérően a képviselő választástól, indokolt előírni. - Negyedszer: a választási fordulót meg kell ismételni, ha a választó polgárok legalább fele nem vett részt a szavazáson, vagy a választás eredményét megsemmisítették. - Ötödször: ha az ismételt első vagy második választási forduló eredménytelen, az Országgyűlés új választást tűz ki. - Harmadik paragrafus: köztársasági alelnök az lesz, akit a jelölés során a köztársasági elnök mellett alelnökjelöltnek bejelentettek. - Negyedik paragrafus: a megválasztást követő napon a köztársasági elnök és alelnök számára a megbízó levelet az országos választási elnökség átadja. - Ötödik paragrafus: a választójogra és a választási eljárásra az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. - Hatodik paragrafus: ez a törvény a köztársasági elnök választásának kitűzése napján lép hatályba. - Kedves hallgatóink, a nemrég a parlament elé terjesztett választási törvénytervezetnek a köztársasági elnök és alelnök választásáról szóló fejezeteit ismertettük. Kiegészítésképpen álljon itt még egy SZDSZ dokumentum, a szabad demokraták választási szórólapja. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 4. folyt.
|
- Fiatalok, első választók A soron következő választások sorsdöntő hatással lesznek valamennyiünk jövőjére. Az országot gazdasági morális szakadékba sodró hatalom rákényszerült arra, hogy megkockáztassa ezt a választást. Bízik abban, hogy ütéseitől még mindig kábultan, reflexszerűen emelitek fel a kezeteket, és szavaztok gondolkodás nélkül, rálegyintve az egészre. Gondolkodjatok Mi azt akarjuk, hogy az ország semmilyen eszme ürügyén se kerülhessen többé a lelketlen bürokraták kezébe. Azt akarjuk, hogy csak a tehetség, a hozzáértés, szorgalom és a rászorultság alapján lehessen embereket minősíteni. Azt akarjuk, hogy ne rajtunk kísérletezzenek különböző elvont gazdasági utópiák gyakorlati megvalósításával. Marx is azt állította, hogy a szocializmus csak a legfejlettebb országokban valósítható meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a fejlettség csak a szabad vállalkozás és a polgári demokrácia keretein belül valósítható meg. Példaképünk: Svédország, Finnország, Dánia, az NSZK. Tudjuk, távol vagyunk még ezektől a példaképektől. Sokat kell dolgoznunk, kínlódnunk addig, amíg megvalósíthatjuk ideáinkat, de ezek az ideák legalább megvalósíthatóak. Segíts nekünk felépíteni egy szabad, független, demokratikus, a fejlett Európához tartozó Magyarországot Szavazz a Szabad Demokraták Szövetségére - Most pedig egy felhívást ismertetünk, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz közösen bocsátott ki. - A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad Demokraták Szövetsége békés tiltakozó demonstrációra int mindenkit, aki az erőszakmentes politizálás elkötelezettje. Nem akarjuk, hogy bárki is fenyegethesse a békés átmenetet, ezért szeptember 29-ikén tüntetésünkkel újra követeljük a Munkásőrség azonnali, jogutód nélküli, maradéktalan feloszlatását, és költségvetési támogatásából felhalmozott vagyonának haladéktalan zárolását. Ezért tüntetünk. Mindenkit hívnak a rendező politikai szervek. Demokratikus gondolkodású polgártársunk, tarts velünk (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- SZDSZ dokumentuma - 5. folyt.
|
Találkozás szeptember 29-ikén, pénteken 18 órakor a Munkásőrség Országos Prancsnoksága előtt: Somlói út 51. Megközelíthető a 8-as busszal a Mészáros utcából és a 40-es busszal a Karolina úti megállótól, utána 2 perc gyaloglás. Jelszavunk: Árvíz ellen nem kell géppisztoly Munkástanács védje a munkást és ne a munkásőr +++
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|