|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése
|
----------------- München, 1989. szeptember 25. (SZER, A mai nap) - Budapesten összeült az MSZMP Központi Bizottsága az októberi pártkongresszus előkészítésére. Az elmúlt politikai hétvége már a közelgő választások jegyében telt Magyarországon. - Kasza László jelenti Budapestről: - Mindenekelőtt az egyelőre még vezető párt, az MSZMP vonultatta fel erőit a fővárosban és vidéken. Méreteiben sokkal kisebb, de jelentőségében semmi esetre sem alábecsülhető a Szabad Demokraták Szövetségének szervezési csoportjainak első országos tanácskozása Sopronban, amely népszavazást követelő határozatot hozott, és ezzel feltehetően befolyásolni fogja a következő hónapok politikai arculatát Magyarországon. Az MSZMP-rendezvényeket még felsorolni is sok. A mai, egy napra tervezett Központi Bizottsági ülés előtt szombaton és vasárnap hozott határozatok fekszenek a budapesti, Pest, Borsod, Fejér, Somogy, Tolna, Zala és Nógrád megyei pártértekezletek előtt, de ott lesznek azok a döntések is, amelyeket az Összefogás az MSZMP megújítására mozgalom hozott, vagy amelyek a politikai főiskolán tartott tanácskozáson születettek. Ez a Központi Bizottság egyébként, amelynek munkájáról nem számolnak be a korábbi szokásnak megfelelően nemzetközi sajtókonferencián, mivel - mint Kimmel Emil helyettes szóvivői kérdésemre elmondta - kizárólag "belügyi" kérdésekkel foglalkozik. Nos, ez a Központi Bizottság ezekről a pontokról tárgyal: a pártkongresszus elé terjesztett főtitkári beszámoló szövege, a programtervezet megvitatása, a háromoldalú politikai tárgyalások eredményeinek értékelése - ez utóbbinak előadója valószínűleg Pozsgay Imre lesz -, végül pedig állásfoglalás a nemzeti megbékélés ügyében. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP KB-ülés - 1. folyt.
|
A hét végén született határozatok, javaslatok megint egyszer bebizonyították, hogy az MSZMP egy széteséssel küzdő párt. Az egyes határozatok közötti ellentétek nagy vitát feltételeznek az ezekben a percekben is folyó központi bizottsági ülésen éppen úgy, mint az október 6-ikán kezdődő pártkongresszuson. Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt a jelenlévő elnökségi tag politikai irányvonalának megfelelő határozat született. Nógrád megyében olyan, amely messzemenően megfelel a jelenlevő és természetesen küldöttnek választott Grósz Károly felfogásának. Kiálltak az MSZMP nevének megtartása és munkahelyi jelenléte mellett - hogy csak két példát említsek. Ugyanakkor Szekszárdon, ahol hat dél-dunántúli megye küldöttei hallgatták Pozsgay Imre beszámolóját, a 150-ből csupán egyetlen küldött szavazott a név megtartása mellett. A Szocialista Párt névben egyeztek meg, míg a nyíregyházi értekezlet négy nevet is ajánlott választásra - közöttük például azt, hogy Magyar Reformpárt -, csak a kommunista jelző hiányzik minden javaslatból. Az az ember érzése, hogy legalább három nagy csoport akarja törésre vinni a kérdést: a Pozsgay-féle reformkommunisták, vagy inkább szocialisták, szociáldemokraták, a Grósz Károly köré csoportosuló rendpártiak, akik egyfajta reformált kádárizmust akarnak, és a baloldali szélsőségesek, akik legszívesebben az 1950-es viszonyokat állítanák vissza. Pozsgay - mint tudjuk - a hét végén kijelentette az Olasz Rádiónak adott interjújában, hogy amennyiben nem a reformisták kerülnek többségbe a kongresszuson, kilép a pártból. Míg az MSZMP különféle szárnyai egymás ellen küzdenek, az egyik legjelentősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, olyan határozatot hozott a hét végén, amely befolyással lesz az egész ország politikai életére a következő hónapokban. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP KB-ülés - 2. folyt.
|
Mint tegnap már jelentettem, elhatározta a soproni országos értekezlet, hogy népszavazást kezdeményez azokban a kérdésekben, amelyekben nem született egyetértés a középszintű egyeztető tárgyalásokon, és amelyek miatt az SZDSZ nem írta alá a nyilatkozatot. Ezek a pontok: - a pártok anyagi helyzetének nyilvánosságra hozatala, - a pártok kitiltása a munkahelyekről, - a Munkásőrség feloszlatása, - a köztársasági elnök demokratikus parlament által történő megválasztása; Mint tudjuk, az MSZMP egyik követeléssel sem ért egyet, valamennyi ellenzéki párt azonban igent mond az első háromra, de nem mindegyik a köztársasági elnök ügyére. Így ebben a népszavazási kérdésben, amelyhez legalább 100 ezer aláírásra van szükség, az ellenzéki pártok között is vita indul. Az SZDSZ mindenesetre már megkezdte az aláírásgyűjtést, amelynek formulái minden alapszervezetben beszerezhetők. +++
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|