|
|
|
|
Az MSZP álláspontja: folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Rögtönzött sajtótájékoztatót rendezett csütörtökön az MSZP székházában Kósa Ferenc és Fábry Béla, az újonnan alakult párt két elnökségi tagja.
Mindenekelőtt Kósa Ferenc kívánta tisztázni a Jomiuri Simbun japán napilapban adott interjújával kapcsolatos félreértéseket. A nagy port felvert üggyel kapcsolatban elmondta: csaknem négyórás interjút adott a japán újságírónak, ám a lapban megjelent cikk tényeiben, tartalmában, részleteiben, sugallatában és hangulatában élesen eltért a szóban elhangzottaktól. Így például olyan, pártvezetők közötti ellentéteket ,,hallott ki,, a japán lap Kósa Ferenc szavaiból, amelyekről ő nem szólt, s amelyeknek nincs valóságalapjuk. Kósa Ferenc azonnal felvette a kapcsolatot a lap igazgatójával, Iínuma úrral, kérve, hogy az újságíró a hű tartalomnak és hangulatnak megfelelően hozza nyilvánosságra a vele készült interjút, ugyanabban a lapban. Sajnálatos, hogy az amúgy is torzított cikkből a különböző sajtóorgánumok - a későbbi rövidítések folytán - olyan részeket emeltek ki, amelyek még inkább elferdítették az eredeti mondanivalót. Kósa Ferenc készségét fejezte ki, hogy minden vétlen sajtóorgánumtól - így a Magyar Rádiótól és a Magyar Távirati Irodától, amelyeket a csütörtöki Déli Krónikában elhangzott nyilatkozatában esetleges ferdítéssel vádolt - elnézést kérjen. Ezt követően Fábry Béla, az MSZP Elnökségének tagja, aki egyúttal a középszintű tárgyalások MSZP-küldöttségének egyik vezetője is, az MSZP Elnökségének a háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy az MSZP - kongresszusi állásfoglalásának megfelelően - kötelező érvényűnek ismeri el a háromoldalú tárgyalások megállapodásait. Teszi ezt annál is inkább, mivel ezek a megállapodások tükrözik az MSZP szándékait. Az MSZP Elnökségének határozott állásfoglalása: a társadalmi válság leküzdése, a politikai és a gazdasági kibontakozás érdekében folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat, s erre az MSZP tárgyalódelegációi készen állnak. Nem értenek azonban egyet semmiféle olyan kezdeményezéssel, amelyek megakadályozhatják a tárgyalássorozat eredményes befejezését és a megállapodásban rögzítettek érvényesítését. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP álláspontja: folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat (2. rész)
|
Fábry Béla kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz azzal, hogy nem írta alá a szeptember 18-ai, az első tárgyalási szakaszt lezáró megállapodást, nyíltan megtorpedózta az alapmegállapodást is, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. Fábry Béla emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányt szervezett négy ügy - a munkásőrség, a pártvagyon, a munkahelyi pártszervezés és a köztársaságielnök-választás - népszavazással történő eldöntésére. Az elnökség ezt az aláírásgyűjtést árukapcsolásnak tartja, s véleményük szerint ez nem illik a demokratikus jogállamiságot megcélzó politikai kultúrába. A három első kérdésben ugyanis megállapodás jött létre, így ezek lényegében lezártnak tekinthetők. A köztársaságielnök-választással kapcsolatban az elnökségnek az a meggyőződése, hogy stabilizáló szerepe miatt mielőbb szükség van köztársasági elnökre. Ám az SZDSZ és a Fidesz a demokráciára való hivatkozással éppen a legdemokratikusabb jogi intézményt támadja meg, azt ugyanis, hogy a magyar társadalom, a választópolgárok beleszóljanak az elnökválasztásba. Az elnökség határozottan tiltakozik ez ellen; s véleményük szerint egyébként az SZDSZ-nek nincs ütőképes köztársaságielnök-jelöltje, mert különben vállalnák a népszavazáson történő megmérettetést. Az elnökségnek az a meggyőződése - szögezte le Fábry Béla -, hogy a békés átmenet csak a köztársasági elnöki intézménnyel érhető el. S ezért továbbra is kitartanak amellett a javaslat mellett, hogy a köztársaságielnök-választásra még novemberben sor kerüljön. Az újságírók egyebek között arról kérdeztek, hogy Fejti György, Iványi Pál és Barabás János, a volt MSZMP KB titkárai jelenleg milyen funkciót töltenek be. Fábry Béla elmondta: mindhárman felmondási idejüket töltik. Arról azonban nem tudott számot adni, hogy az MSZP-vel kapcsolatban mi a szándékuk, bár meggyőződése szerint mindhárman megerősítik tagságukat, s részt vesznek az új párt munkájában. Megemlítette, hogy az előző napi elnökségi ülésen a nemzetközi ügyek áttekintése során Barabás János neve is szóba került a nagyköveti kinevezésekről folytatott eszmecsere keretében. Arra a kérdésre, hogy vajon hányan fognak belépni az MSZP-be, Fábry Béla nem bocsátkozott jóslásokba. Azt azonban megerősítette: a tagsági viszony jogfolytonos, és csak azoknál szűnik meg, akik azt nem erősítik meg. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 20:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|