|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (1. rész)
|
1989. szeptember 19., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal nem bomlott fel azzal, hogy a háromoldalú tárgyalások hétfői plenáris ülésén az SZDSZ és a Fidesz - fenntartásait hangoztatva - nem írta alá a megállapodást - hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ tárgyalódelegációjának tagja azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet a Kossuth Klubban tartott a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.
Pető Iván mindehhez hozzáfűzte, hogy az EKA-n belül megalakulásától kezdve voltak nézetkülönbségek egyes kérdések megítélésében. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a dokumentumot aláíró EKA-tagszervezetek, illetve az ellenvéleményüket kifejtő ellenzéki szervezetek útjai a továbbiakban elválnak. Súlyos hiba lenne, ha a közvélemény a hétfőn történteket valamiféle ,,botrányként,, értékelné. Arra kérdésre, hogy az SZDSZ miért ezt a megoldást választotta, és miért nem élt vétójogával, Pető Iván rámutatott: a vétó túlságosan erős eszköz lett volna, mivel a szabad demokraták nem tartják eleve rossznak a megállapodást, sőt úgy vélik, hogy az számos előrevivő, a jogállam megteremtését szavatoló elemet tartalmaz. Ugyanakkor az SZDSZ álláspontja az, hogy a dokumentum hiányos. Szerintük ugyanis nem egészült ki olyan elemekkel - ilyen például a pártok munkahelyi működésének tiltása, az MSZMP vagyonával kapcsolatos kérdések rendezése, az ellenzéki pártok hozzájutása a nyilvánossághoz -, amelyek garanciái lennének a szabad választások megtartásának. Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője elmondta: a szabad demokraták indítványozták az EKA-ban, hogy a még vitás kérdésekben - amelyekben az MSZMP delegációja az október 6-án kezdődő kongresszusáig nem tud változtatni álláspontján - folytassák a háromoldalú megbeszéléseket. Azt, hogy a javaslatot elvetették az ,,ötök,,, Mécs Imre súlyos taktikai hibának minősítette, rámutatva, hogy az SZDSZ hajlandó lett volna aláírni a megállapodást az eddigi eredményekről, feltéve, ha az kiegészül a vitás kérdések további tárgyalására vonatkozó záradékkal. A Fidesz képviselői is a megállapodás hiányosságaival indokolták szervezetük döntését. Orbán Viktor Fidesz-választmányi tag kiemelte: a Fidesz a középszintű tárgyalásokon hajlandó lett volna középutas megoldásokat is elfogadni, ha azok nem járnak az EKA elvi álláspontjának feladásával. (folyt. köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (2. rész)
|
A Fiatal Demokraták Szövetsége nagyon fontosnak minősítette, hogy tartózkodjék minden olyan megállapodástól, amely az új parlament számára kész helyzetet teremt. Vitézy László, az FSZDL képviselője megerősítette: a független szakszervezetek azért nem írták alá a dokumentumot, mert számukra elfogadhatatlan a pártok működése a munkahelyeken. A sajtótájékoztatón az SZDSZ hétfői nyilatkozatára utalva az újságírók arról tudakozódtak: miként élhet az SZDSZ az esetleges népszavazás eszközével. Tölgyessy Péter, az SZDSZ szakértője kifejtette: ehhez az eszközhöz azért lehetne nyúlni, mert a lényeges alkotmánymódosítások a nép elé vihetők. Ami pedig a konkrétumokat illeti, a köztársasági elnök esetében a választás napjáig - ezt tudomása szerint november 25-re tervezi az MSZMP - lehet benyújtani a kérelmet. A többi esetben a népszavazással módosítani lehet az Országgyűlés határozatát. Az SZDSZ egyébként azért ellenzi a közvetlen államfőválasztást, mert nem kívánja, hogy az ország egyszemélyi tekintélyuralom, elnöki rendszer felé induljon el. Orbán Viktor pedig úgy vélekedett, hogy a legfontosabb kérdés a szabad választások kiírása. ,,Előbb köztársaság, utána köztársasági elnök,, - tolmácsolta szervezete álláspontját a Fidesz választmányi tagja. Tölgyessy Péter elmondta még, hogy az államfő-választás bojkottját mindenképp elvetik. Az SZDSZ esetleg még azt tartaná célravezetőnek, ha az ellenzéki pártok közös jelölt állításában egyeznének meg. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői egyaránt hangoztatták, hogy részt vesznek a további háromoldalú tárgyalásokon. Orbán Viktor ehhez hozzáfűzte, hogy a Fidesz számára megnehezült az együttműködés az MDF-fel, mert szerinte igaztalanul bírálták az MDF vezetői a Fidesz-képviselőinek több megnyilatkozását. A Fidesz választmányi tagja végül úgy vélekedett, hogy az MSZMP-vel való tárgyalást nagymértékben befolyásolja majd az októberi MSZMP-kongresszus. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok történései mennyit változtattak az ország politikai színképén, Tölgyessy Péter kifejtette: egyrészt megfigyelhető egy nemzeti közép-irányzat kialakulása, másrészt ennek ellenpólusaként létrejöhet egy szociálliberális tömörülés. Az SZDSZ, a Fidesz és a vendégként jelenlevő MSZDP-vezetőségi tag, Gaskó István megerősítette azt, hogy pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP-vel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (3. rész)
|
Mindhárom szervezet képviselői rámutattak, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják a szabad választások eredményeit. A Fidesz képviselője mindehhez hozzátette, hogy a plurális demokrácia elismerése nem azonos azzal, hogy egy szervezet akar-e vagy sem koalícióra lépni a kommunista párttal. Egyúttal ellenérzésének adott hangot az olyan beállításokkal szemben, amelyek azt sugallják, hogy a Fidesz radikális, agresszív szervezet. Orbán Viktor kifejtette: a Fidesz legfőbb politikai alapelvei között tartja számon az erőszakmentesség elvét, és egyaránt elhatárolódik a szélsőjobb és a szélsőbal irányzataitól. (MTI)
1989. szeptember 19., kedd 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|