|
|
 |
|
 |
A hét fordulatai Magyarországon
|
A hét fordulatai Magyarországon SZER
------------------------------- München, 1989. május 14.
Világhíradó
Még az események eddigi rohamos üteméhez képest is nagyon
mozgalmas volt a most záruló hét Magyarországon. Úgy kezdődött, hogy
hivatalosan lezárta a Kádár-korszakot - miután a korszak névadóját
megfosztották összes politikai tisztségétől - és úgy végződött, hogy
a kormány felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső annyit vitatott
beruházásának további munkálatait. Ezt a mozgalmas hetet mérlegeli
Kasza László Budapestről, különös tekintettel a két említett
eseményre.
- Ritka hét volt ez az elmúlt: szenzációval kezdődött, egy
másikkal végződött, és közben egymást kergették az események.
Az első bomba hétfőn robbant: a Központi Bizottság levélben
tájékoztatta Kádár Jánost, hogy megfosztotta pártelnöki tisztétől és
KB-tagságától. Az az ember, aki három évtizeden át rányomta bélyegét
az ország életére - és a maga mögött hagyott romhalmaz miatt még
legalább ugyanennyi ideig emlékeztetni fog magára - ugyancsak
levélben válaszolt: tudomásul veszi a döntést.
Azóta már mindenki tudja, hogy nem fizikai betegsége miatt
kellett menesztenie Kádárt a pártnak, hanem mert szellemileg jutott
veszélyes állapotba. A legutóbbi KB ülésen többmint egy órán beszélt
összefüggéstelenül bűneiről - egyesek szerint olyan kitörései is
voltak, hogy: tudom mindenért én vagyon a hibás, akasszatok fel.
(folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hét fordulatai Magyarországon - 1. folyt.
|
Kádárt nem fogják felakasztani - mint azt ő tette százakkal - a
viszonyok azóta civilizálódtak. De azért, ami ma Magyarországon van:
valóban ő a felelős.
Ez a szellemi képességeit tekintve valóban korlátolt ember
képtelen volt felfogni annak következményeit, hogy a nyugati
kölcsönt látszatjólétre fordítja. A potyemkin-falu összedőlt,
generációk fogják megszenvedni - ráadásul olyan társadalomnak
kellene most autónom döntéseket hoznia, amelyet ugyanez a Kádár
erőszakkal leszoktatott a gondolkozásról. Ahhoz persze, hogy egy -
még csak közepes tehetségűnek sem nevezhető - ember három évtizedik
rá tudja nyomni bélyegét egy országra, ahhoz kellett az ezt lehetővé
tevő szovjet mintájú kommunista rendszer. Kádárral együtt ez is
véglegesen megbukott most Magyarországon.
Az utódok próbálnak szabadulni a borzalmas örökségtől. Keresik
az utat a nyugati demokratikus pártok felé - mint a tegnap véget ért
nemzetközi konferencia is mutatja. Nem lesz könnyű út. Világossá
vált, hogy az MSZMP nem tud egy asztal mellé ülni még az olasz
kommunistákkal sem, nemhogy a nyugatnémet kereszténydemokratákkal,
ha meg akarja hívni a csehszlovák vagy bolgár pártot - nem beszélve
a románokról. Kádár 30 éves szolgai külpolitikája hozza nem
kívánatos gyümölcseit.
Németh Miklós miniszterelnök a belpolitikában is igyekszik
elejét venni ennek a szomorú szüretnek. Átalakította kormányát. Új
arcok, de új elképzelések is? Öt tárca cserélt gazdát, négy esetben
az eddigi helyettesből lett miniszter. Kívánjuk - amit nem nagyon
hiszünk -, hogy az új gyakorlat is beköltözzék a minisztériumokba.
És ez az új ne álljon meg a külsőségeknél. Mert először tették le a
parlament előtt esküjüket az új miniszterek. Jó és fontos gesztus,
de csak gesztus. Gesztus egy parlament felé, amely próbál megfelelni
nevének. (folyt.)
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
A hét fordulatai Magyarországon - 2. folyt.
|
Igyekszik úgy viselkedni, mint ahogy törvényhozó testületnek
mindig is viselkednie kellett volna. Mindenekelőtt az a viszonylag
kislétszámú képviselő vállalt ezen a téren úttörő szerepet, aki
független jelöltként - és így valóban a választók akaratából -
jutott be a parlamentbe.
Emelte a parlament tekintélyét az új elnök: Szűrös Mátyás
személye is. Most látja az ország, hogy Sarlósok és Stadingerek után
így is lehet.
És mégis: ez a parlament mindennek ellenére egy hitelét vesztett
gyülekezet. Ez még a bukott korszak bukott gyakorlatának
parlamentje. Soha nem volt ez világosabb, mint a tegnapi
minisztertanácsi bejelentés után, hogy felfüggesztik a nagymarosi
építkezéseket. Nincs kétség afelől, hogy ez az Országgyűlés, amely
nem is olyan régen az építkezések mellett szavazott nagy többséggel
- az ellenkezője mellett is voksolni fog. +++
1989. május 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|