|
|
|
|
Gazdasági konferencia a Rába gyárban
|
1989. július 20., csütörtök - Gazdasági konferenciát tartottak csütörtökön a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárban, a magyar ipar egyik jelenleg legsikeresebb nagyüzemében. Horváth Ede vezérigazgató több mint egyórás tájékoztatójában erőteljesen bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát és gazdasági irányítást.
Mondandója lényegéhez tartozott mindenekelőtt az, hogy megfelelő ösztönzők esetén még ma is nagyon sok tartaléka van a magyar gazdaságnak. Nem tartható fenn azonban az a még mindig domináló kormányzati nézet, hogy onnan veszik el a pénzt, ahol éppen találnak, s a fejlesztésre alig marad valami. Ha ez az irányzat folytatódik - hangoztatta -, akkor a magyar gazdaság fellendülése rövid és hosszú távon egyaránt elképzelhetetlen. A Rába gyár eredményei, kudarcai szinte iskolapéldái ennek. Ez a nagyüzem a számára nagyon kedvezőtlen körülmények között is sikeres volt, de kedvezőbb - itthonról biztosíthatóan kedvezőbb - feltételek között még sikeresebb lehetett volna és nemcsak önmaga, hanem az egész ország számára. A gyár ez évre 25 milliárd forint termelési értéket tervezett, de ezt már időközben 28,5, majd 30 milliárd forintra emelte. A nyereségét pedig 2,4 milliárd forintra kalkulálta, s ezt, elképzelései helyességének visszaigazolásaként, időarányosan teljesítette is. Az előirányzat szerint az év végéig 466 millió rubel és 122 millió dollár értékű exportáru hagyja el a gyár kapuját. A kovertiblis export fele az USA-ba irányul. Jelentős eredmény, hogy a gyár kapacitásának döntő részét már 1990-re is lekötötték. Várhatóan tovább növekszenek az eladások az amerikai piacon, az ismert okok miatt csökkennek viszont a KGST-országok vásárlásai. Ez a helyzet - Horváth Ede szerint - egy ördögi kör kiindulópontja. A nyugati export emiatt szükséges növeléséhez ugyanis újabb beruházásokra, fejlesztésekre lenne szükség. Pénz viszont nincs - a lehetőség pedig nem exportcikk. (folyt. köv.)
1989. július 20., csütörtök 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gazdasági konferencia a Rába gyárban (2. rész)
|
Győrött épül a gyár számára egy 100 ezer négyzetméteres üzemcsarnok. Eredetileg egy új motorgyárnak szánták, de ezzel komoly pénzügyi gondok vannak. Kérdés az is, hogy mikor lesz új Rába motor. Válasz még nincs, a tárgyalások még tartanak. Ugyanígy kérdés az is, hogy a Rába végleg lemondott-e a személygépkocsi-gyártásba való bekapcsolódásról, vagy esetleg tart-e még egy-két ötletet tarsolyban. Horváth Ede ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy komplett autógyártásra jelenleg nem lát lehetőséget. Még ha elegendő pénzünk lenne rá, műszaki technológiai felkészültségünk akkor is elégtelen lenne. A Rába azonban nem akar kivonulni erről a területről. Rövidesen befejeződik Szentgotthárdon egy európai színvonalú gyártócsarnok, valamint az ahhoz tartozó kiszolgáló létesítmények építése. Abban évente 200 ezer személygépkocsi-motor készülhet. Egy meg nem nevezett nyugat-európai céggel biztató tárgyalások folynak ebben a kérdésben. A Rába lehetőség lát arra is, hogy egy tengerentúli céggel kooperálva tehergépkocsi összeszerelő üzemet hozzon létre. Évi 20 ezer jármű összeszereléséről volna szó. Horváth Ede a konferencia befejeztével elmondta az MTI munkatársának hogy a gyár helyzetéről, terveiről levélben tájékoztatta Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét is és támogatását kérte terveinek megvalósításához. Kifejtette azt is, hogy amennyiben tovább tart a mértéktelen elvonás, a gazdaság irányításában meglévő kapkodás, a bankok kamatainak emelése, akkor ebből nem lesz kibontakozás, gazdasági fejlődés, életszínvonal-emelés. A hazai bérrendszerről szólva Horváth Ede hangsúlyozta, hogy az a lehető legrosszabb nemcsak Európában, hanem talán az egész világon. Elvárjuk a munkásoktól, hogy világszínvonalú termékeket gyártsanak, s közben afrikai színvonalon fizetjük meg őket. (MTI)
1989. július 20., csütörtök 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|