|
|
|
|
A Wallenberg Egyesület tiltakozó dokumentuma
|
München, 1989. február 15. (SZER, Kommentár nélkül) - A Raoul Wallenberg Egyesület nyilatkozata válasz a miskolci városi tanács egy döntésére: "Értesülve arról, hogy a miskolci városi tanács 1989. február 2-iki ülése a társadalmi tiltakozás ellenére a sajtóparti csökkentett komfortfokozatú telep felépítése mellett döntött, alulírottak megalakítjuk a gettóellenes ideiglenes bizottságot, s a bizottság minden törvényes eszközzel harcolni kíván a terv megvalósítása ellen. A terv szerint több száz embert költöztetnének a város belterületéről az utolsó buszmegállótól egy kilométerre fekvő, eddig mezőgazdasági művelésre használt talajvizes területre, 32 négyzetméteres udvari árnyékszékkel ellátott, gázszolgáltatás nélküli lakásokba. A terv megvalósulásával egy túlzsúfolt, gettószerűen elkülönült telep jönne létre, amely alkalmat adna a tömeges diszkriminációra, a marginális helyzetben lévő csoportok elleni előítéletek további erősödésére. A városi tanács döntését kénytelenek vagyunk politikai döntésnek minősíteni, mivel semmilyen szociálpolitikai szempont nem indokolja, hogy 30 ezer forint négyzetméterenkénti áron a lakosság egy részét mesterségesen elkülönítő gettót hozzanak létre. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 100 millió forint eltékozlásával igazolják a cigány, és szegény-ellenes előítéleteket, és a diszkrimináció medrébe tereljék a gazdasági válságból fakadó, növekvő elégedetlenséget. Ugyanebből a pénzből az érintettek bevonásával emberibb megoldást lehet találni a hivatkozási alapul szolgáló szociális problémákra. Tűrhetetlen, hogy a társadalom kisemmizettjeit felelőssé tegyék helyzetükért, és bűnösként bélyegezzék meg őket. Helyzetüket csak az emberi jogokat tiszteletben tartó, átgondolt társadalompolitikai koncepció változtathatja meg, a kirekesztés csak konzerválja állapotukat. Éppen ezért követeljük, hogy az érintettek és az értük tenni akaró társadalmi erők bevonásával - az anyagi lehetőségek figyelembevételével - mindenki számára elfogadható alternatívát dolgozzanak ki. A gettóellenes ideiglenes bizottság tagjai." +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|