|
|
 |
|
 |
Afganisztán jövője
|
München, 1989. február 8. (SZER, Világhíradó) - Afganisztánból
folytatódik a szovjet csapatok kivonása, de a béke és a politikai
rendezés még nincs a láthatáron. A szovjetbarát Nadzsibullah-
rendszer felfegyverzi híveit, és így várja az ellenállók
küszöbönálló rohamát. A jelentések azonban nem sok esélyt adnak a
Nadzsibullah-rezsimnek a fennmaradásra. Szalay Tamás tájékoztat:
Moszkva katonailag feladta a játszmát Afganisztánban. Vajon milyen
lépésekre készül politikailag? Befolyását kétségkívül a
Nadzsibullah-rendszeren keresztül szeretné éreztetni, de
megfigyelők általában nem sok fennmaradási esélyt adnak a
kommunista orvospolitikusnak.
Az ország jövőjéről három napra tervezett tárgyalások kezdődnek
pénteken a pakisztáni Ravalpindiben. A konzultatív tanács a súra
ülésein az afgán társadalom valamennyi csoportja képviselteti
magát, több mint 500 küldött. Az egyezkedés célja: megállapodni az
ideiglenes kormány összetételében.
Kemény alkudozásra van kilátás, ugyanis a több mint 9 évig tartó
ellenállási küzdelemben egyetlen pártnak, törzsnek vagy csoportnak
sem sikerült maga mögé felsorakoztatnia az afgánok többségét. Az
ideiglenes kormány tárcáinak elosztása körül heves viták várhatók.
A többségi szunnitákat hét pártból álló szövetség képviseli a
pakisztáni Peshawárból, a kisebbségi síita szekta szószólói Iránból
utaznak Ravalpindibe. Oda várják Kabulból az úgynevezett jó
mohamedánok küldöttségét is. Ezek kapcsolatban állnak a kabuli
kommunistákkal, de nem párttagok, nincsenek magas állásban. Jönnek
külföldről, Nyugatról is volt afgán miniszterek, befolyásos
politikusok.
A sokféle nézet, elképzelés egyeztetése három nap alatt
meghaladhatja a résztvevők erejét, pedig sok minden múlhat a súra
sikerén - nyilatkozta Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök, aki
egyébként helyesli, hogy a felkelők nem hajlandók bevonni a kabuli
kommunistákat az ország jövőjéről folytatott tárgyalásokba. Ha
sikerül minimális program érdekében közös nevezőre jutnia a
súrának, egyben áthidalnák azokat az ellentéteket is, amelyek
végsősoron a szovjet megszállók elleni küzdelem után polgárháborúba
sodorhatnák az országot.
A békés politikai rendezés szolgálatára jelentkezett Záhir sah,
volt afgán király király is, aki római száműzetésben él. Minden
feltétel nélkül, minden feladat elvállalására kész - közölte az
egykori uralkodó -, ha honfitársai többségének ez az akarata. Hogy
a többség mit akar, nehéz megmondani, de kétségtelen, hogy Záhir
sahnak vannak követői Afganisztánban, mint ahogy az is tudott, hogy
egyes mohamedán ellenállási csoportok szembehelyezkednek
visszatérésével.
A kabuli rendszer szolgálatában álló személyek közül viszont egyre
többen azzal helyezkednek szembe, hogy továbbra is Afganisztánban
maradjanak. India kabuli konzulátusa október óta napi 250 vízummal
segíti azokat, akik Delhiben akarják átvészelni a következő
heteket, hónapokat.
Jóllehet a Kabulból érkező gépekről bőrönddel, csomaggal alaposan
megrakodott utasok szállnak le a delhi repülőtéren, az afgánok
igyekeznek palástolni, hogy menekülnek, inkább sürgős orvosi
kezelésre és halaszthatatlan családi találkozókra hivatkoznak.
Persze azért elég hamar kiderül, hogy többnyire magas beosztású
kormánytisztviselők azok, akik megelégelték a növekvő feszültséget,
nyugtalanságot Kabulban, és féltik a bőrüket.
Az afgán fővárosban a bizonytalanság, az egyre romló közellátás
miatt rossz a hangulat, senki sem tudja, mit tartogat a jövő, sokan
félnek a holnaptól. +++
1989. február 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|