|
|
|
|
A taxisok és a benzin probléma
|
------------------------------
München, 1990. október 26. (SZER, Magyar Híradó) - A taxis demonstrációról, okairól és lehetséges következményeiről hallgassák meg Vadász János kommentárját.
- A benzin árának drasztikus felemelése már jó ideje, mondhatni a levegőben lógott. A kormány napirendjére került, mihelyt kiderült, hogy a Szovjetunió olajszállításai jó részét nem hajlandó teljesíteni és a hiányzó mennyiséget a világpiacon keményvalutáért kell megvenni. És elkerülhetetlenné vált, amikor az öbölválság miatt égbe szökött az olaj világpiaci ára. A kegyelemdöfést megadta az a szovjet követelés, hogy január 1-jétől már a szovjet olajat is keményvalutáért, világpiaci áron kell megvásárolni.
A kormány szemlátomást halogatta a döntést, de előbb-utóbb szembe kellett néznie vele. Az egyetlen alternatíva a benzin árusítás korlátozása lehetett volna. Nehéz feltételezni, hogy az kisebb tiltakozást váltott volna ki és végső soron azt is a benzin árának felemelése követte volna. Egyszerűen arról van szó, hogy egy döntő energiahordozó kényszerű, külső körülmények miatt rendkívül megdrágult egy energiában szegény ország számára. Tehát az energiával takarékoskodni kell. Önkéntes takarékoskodást azonban még nem jegyzett fel a gazdaságtörténet.
Egy piacgazdaságban, vagy legalábbis a piacot építő gazdaságban a takarékoskodást csak a magasabb ár érvényesítheti. Ha valami megdrágul, kevesebbet vesznek belőle igénybe. Nem véletlenül a benzin nyitotta meg a sort. Mert ennél az árucikknél ez az összefüggés közvetlenül és nyomban érvényesül. De sorra kell kerülnie a vegyiparnak, amelynek termékei sok nyersolaj felhasználását igénylik és általában minden energiaigényes terméknek illetve ágazatnak. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|