|
|
|
|
Az Európa Nap eseményei - Sátoraljaújhely
|
1990. augusztus 18., szombat - Az ország legészakibb
városában, az egykori belvárosi határsorompó felhúzása előtt ezrek
várakoztak átbocsátásra várva a magyar és szlovák oldalon is.
Pontban 10 órakor a dohánygyári fúvószenekar eljátszotta a magyar,
majd a szlovák himnuszt, a sátoraljaújhelyi és a Nové Mesto-i
elöljárók méltatták a rendkívüli nap jelentőségét, átvágták mindkét
oldalon a nemzeti színű szalagokat, s az egy napra megnyitott régi
határon át megindultak egymáshoz a barátok, rokonok, testvérek,
ismerősök.
A határon tartott délutáni politikai nagygyűlésen Balsai István igazságügy-miniszter mondott beszédet; az európaiság gondolatának erősítése mellet szólt arról, hogy a kormány tisztában van az európai realitásokkal, s biztosított mindenkit arról, hogy Magyarországnak nincsenek a szomszédos országok rovására területi követelései. Furmann Imre, az MDF alelnöke nagy tetszést, viharos tapsot aratott, amikor beszédében a nap jelentőségét így jelölte meg: ismerje meg jobban a magyar a szlovákot, szlovák a magyart, hogy jobban tudja tisztelni a másikat, tanulja becsülni, egymásra utaltságában szeretni.
Ezután Petrik László sátoraljaújhelyi lakos magyar, majd szlovák nyelven olvasta fel azt a petíciót, amelyet a nap folyamán sok ezren írtak alá. Az igazságügy-miniszternek átadott okiratban a magyar és szlovák lakosság követeli a várost kettészakító határállomás ismételt megnyitását a gyalogos forgalom előtt, hogy testvér a testvérhez, szülő a gyermekhez, barát a baráthoz bármikor gyalogosan átsétálhasson. (MTI)
1990. augusztus 18., szombat 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|