|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az 5. Magyar Nagydíj (3. rész)
|
A délelőtti másfél órás szabadedzés kisebbfajta szenzációval
szolgált: a 26 éves francia Jean Alesi érte el a legjobb köridőt. A
Tyrrell pilótájának - aki csak a 18. vb-futamán vesz részt -
fantasztikus száguldása azért nem teljesen váratlan, hiszen a
szakemberek közül többen jelezték előre: a rendkívül tehetséges,
időnként vakmerő autósnak kedvez a Hungaroring vonalvezetése. Ezen a
pályán ugyanis a sztárcsapatok, így a Ferrari, a McLaren, a Williams
és a Benetton nem mindig tudják érvényesíteni motorjaik nagyobb
teljesítményéből adódó előnyüket.
- A Hungaroring kedvez nekünk, mert nem leszünk akkora
hátrányban, mint a gyors pályákon - vélekedett Ken Tyrrell, a
Tyrrell csapatfőnöke. - Nagyon készülünk erre a versenyre, szerintem
jó esélyünk van a pontszerzésre. Alesit egyébként a negyedik-ötödik,
a japán Nakajimát pedig a hetedik-nyolcadik helyre várom. Alesi -
akit több csapat is szívesen szerződtetne, de állítólag ő mégis a
Williamshez tart - az utolsó, 18. körében repesztett a
leggyorsabban, s egyedüliként a mezőnyben az 1:20 perces bűvös
határon belül, 1:19.528 alatt teljesítette a 3968 métert.
Úgy tűnik, hogy két versenyzőnek, az olasz Gabriele Tarquininek
és a világbajnoki címvédő francia Alain Prostnak gondjai lehettek a
kocsival, mert csak három, illetve hat kört futottak. Ezzel szemben
a tavalyi magyarországi futamon győztes brit Nigel Mansell 26
alkalommal száguldotta végig a csaknem négykilométeres
aszfaltcsíkot. Prostnak be is kellett érnie a 9. legjobb
időeredménnyel, míg Mansell - Alesi és a brazil Ayrton Senna (ő
eddig mindig dobogós volt a Hungaroringen, egyszer nyert, háromszor
pedig második lett) - mögött a harmadik leggyorsabb kört
könyvelhette el.
A délelőtt krónikájához tartozik még, hogy az ausztrál David
Brabham egy ízben megpördült, s ettől olyan zavarba jött, hogy
métereken keresztül a mezőnnyel szemben autózott. A furcsa
irányváltásból szerencsére nem kerekedett nagyobb kalamajka...
(folyt.köv.)
1990. augusztus 10., péntek 13:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|