|
|
|
|
Könyvtárosok vándorgyűlése (1. rész)
|
1990. július 11., szerda - Múlt és jelen, a könyvtárak
értékőrző és ismeretátadó szerepe címmel kezdődött meg a Magyar
Könyvtárosok Egyesületének XXII. Vándorgyűlése szerdán
Székesfehérvárott. A négynapos fórumra Ausztriából, Észtországból,
Finnországból, Lettországból, Németországból és Svédországból is
érkeztek vendégek. A 450 résztvevőt levélben köszöntötte Andrásfalvy
Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, hangsúlyozva, hogy a
magyar kultúra értékeinek megőrzésében, kulturális életünk
fejlődésében kulcsszerepe van a könyvtárosoknak.
A könyv és a hatalom viszonyáról, valamint az információtárolás technikai korszerűsítéséről szólt a tanácskozáson Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a számítógépes információtárolás bevezetésével a korszerű mikrofilmes adat- és információrögzítés alkalmazásával gyorsabbá vált az információátadás, eredményesebbé a szellemi értékek őrzése. Napjainkban megnőtt az igény a könyvtárakban tárolt információs értékek iránt, ezért a döntéshozóknak nem szabad engedniük, hogy elapadjanak vagy csökkenjenek az intézmények fenntartására, a hálózat fejlesztésére fordítható összegek. Erre a gondolatra Hans Peter Geh, a Nemzetközi Könyvtáros Szervezet (IFLA), a Könyvtárosi Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöke is felhívta a figyelmet. Ő a könyvtárak jelentőségét egy Goethe-idézettel hangsúlyozta: ,,A könyvtár hatalmas tőke, amely zajtalanul kiszámíthatatlan kamatokkal fizet.,, A nemzetközi szervezet munkájáról szólva a tagországok könyvtárhálózatának az együttműködésére szólította fel a vándorgyűlés résztvevőit.
A tanácskozáson a magyar könyvtárügy hat legkiválóbb szakemberének átadták a Magyar Könyvtárosok Egyesületének emlékérmeit, valamint kiosztották a Fitz József könyvdíjat a könyvtárakban tavaly legnagyobb sikert arató öt értékes könyv szerzőjének. A díjazott munkák: Csoóri Sándor A világ emlékművei című kötete, Lászlóffy Aladár és Kántor László Házsongárt című műve, Pécsi Géza Kulcs a muzsikához című alkotása, Váradi Pál-Borbély Anikó szerzőpáros Kalotaszeg felszeg című kötete, valamint Magyarország nemzeti atlasza. (folyt.köv.)
1990. július 11., szerda 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|