|
|
|
|
Szovjet gazdaság - nemzetközi kutatás magyar részvétellel
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs , 1990. május 17. csütörtök (MTI-TUD) - Magyar
tudósok is részt vesznek abban a nemzetközi kutatási programban,
amely a szovjet gazdaság reformjának előmozdítására irányul. Ezt a
tervet a Bécs melletti Laxemburgban működő Nemzetközi Alkalmazott
Rendszerelemzési Intézet (IIASA) jelentette be csütörtökön az
osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén.
Mint elhangzott, a vizsgálódást a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának felkérésére és szovjet tudósok részvételével végzik. A cél annak megállapítása, hogy miként ültethetők át a gazdaság gyakorlatába a gorbacsovi peresztrojka alapelvei. A rövidesen elkezdődő és több hónapig tartó kutatómunkába a nagytekintélyű nemzetközi tudományos intézmény a világ mintegy ötven neves szakértőjét kívánja bevonni. Közöttük magyar közgazdász-tudósok is lesznek: Bauer Tamás, Kornai János és Tardos Márton. A program felmérései és javaslatai öt alapvető fontosságú témakörre terjednek majd ki: a tőkepiac és a privatizáció, a munkaerőpiac és a foglalkoztatás, a gazdasági nyitás, a gazdasági stabilizálás, valamint az árak és a piaci verseny kérdéseire.
A bécsi tájékoztatón Sztanyiszlav Satalin, a szovjet Állami Gazdasági Reformbizottság tagja, Gorbacsov elnök egyik tanácsadója elmondta, hogy a régebbi szovjet gazdasági rendszer, amely bizonyos mértékig minden hibája ellenére is működőképes volt, már felbomlott, az új rendszer viszont még nem alakult ki. Két év óta a Szovjetunióban csak beszélnek a gazdasági reform szükségességéről, s közben ez az ország, amely egykor ,,mestere,,, volt az államosításoknak, most nem találja az ,,államtalanításhoz,, a privatizációhoz vezető utat. A szovjet szakember hangsúlyozottan személyes véleményként fejtette ki, hogy hazájában a Nyugat segítsége nélkül nem valósulhat meg a piacgazdasági rendszer. Rámutatott: ebben most fontos szerepet tölthet be az IIASA tervezett nemzetközi kutatóprogramja.
A laxemburgi intézet vezetőinek megítélése szerint a Szovjetunió számára készülő elemzés bizonyos mértékig hasznosítható lesz más kelet-európai államok (volt szocialista országok) gazdaságának piacgazdasági alapon való újjáalakításához is. +++
1990. május 17., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|