|
|
|
|
Magyarország kívülről, avagy a túlélés művészete
|
1990. május 11., péntek - Magyarul is megjelent Paul Lendvai
hazánk újkori történelmét láttató, Magyarország kívülről, avagy a
túlélés művészete című könyve. Az egykori üldözött, emigráns író -
aki ma nemzetközi tekintélyű Kelet-Európa szakértő - kötetének
pénteki ünnepi bemutatóján megjelent Nyers Rezső, az MSZP elnöke,
Glatz Ferenc művelődési miniszter, Beck Tamás kereskedelmi
miniszter. A ma Bécsben élő, osztrák állampolgárságú szerző
könyvének magyar premierje alkalmából Franz Schmind, az Osztrák
Köztársaság magyarországi nagykövete fogadást adott a Magyar
Újságírók Országos Szövetsége székházában.
Az eredetileg németül írt könyv 1986-ban jelent meg először. A szerző - a Láng Kiadó gondozásában most napvilágot látott - magyar kiadáshoz 1988-ban írt utószóban rögzítette a két dátum közt történteket, s vázolt egy jövőképet. Ettől eltekintve azonban a magyar szöveg megegyezik a német kiadáséval. Sem a Rákosi-korszak, sem Nagy Imre tragédiájának, sem Kádár János vagy Grósz Károly személyiségének és politikájának értékelésénél nem változtatott - amint azt a kötet előszavában írja.
X X X
Paul Lendvai professzor az MTI-nek bemutatva könyvét elmondotta: ez a könyv tulajdonképpen Magyarország belülről. Olyan ember írta, aki ebben az országban született, itt mindent átélt, és 1957. januárjában elhagyta az országot, mert nem akart a hazugsággal élni. 1964-ben jött vissza, de eltávozása óta - szünet nélkül- kritikai figyelemmel és szeretettel követte ezt az országot. 1964. után újból feketelistán volt, s csak 1970-től léphette át a határt. (MTI)
1990. május 11., péntek 14:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|