|
|
 |
|
 |
Változások a magyar-NDK kereskedelemben (1. rész)
|
1990. május 1., kedd - Milyen változások várhatók a
magyar-NDK külkereskedelmi kapcsolatban a német valutaunió
létrejötte után, módosul-e az export és az import áruösszetétele, s
meddig tartható fenn a két ország között a rubelelszámolás - ezekről
a kérdésekről érdeklődött a Kereskedelmi Minisztériumban az MTI
munkatársa.
Németh Jánosné, az NDK referatúrája vezetője elmondotta: a
magyar-NDK kétoldalú árucsere-forgalmi előirányzat erre az évre
összesen 1.9 milliárd rubel, ami a tavalyi forgalom 8.7 százalékos
csökkenését jelenti. Az import kötésállomány jelenleg 851 millió, az
export kötésállomány 706.4 millió rubel. Kedvezőtlen tendencia, hogy
az import 80 százalékát magánjogi szerződésekben is rögzítették,
exportunkra viszont a szerződéses fedezet mindössze 73.8 százalék.
Ugyanakkor az import erőteljesen növekszik - az NDK egyre többet
szeretne Magyarországra szállítani -, miközben a szerződésben
rögzített exporttételeket egyre-másra visszamondják. Mivel az
NSZK-beli áruk a keletnémet piacot is elárasztották, az NDK most
valóságos áruoffenzívát zúdít kereskedőinkre, olyan termékeket is
kínálnak, amelyeket eddig csak Nyugatra exportáltak. Egyidejűleg
azonban körülbelül 50 millió rubel értékű magyar exportszállítmányt
visszamondtak az NDK cégei. Egyre kevésbé kelendőek a magyar
termékek, például a pamutszövetek, a gabona, a bauxit, de a bor is,
amelyet korábban minden mennyiségben megvásároltak. A fogyasztási
cikkek mellett olyan nagy volumenű exportok is veszélybe
kerülhetnek, mint az Ikarus autóbusz. A MOGÜRT a napokban kötött
megállapodást 25 ezer Polo-motorral felszerelt, négyütemű Trabant
importjára, de ennek ellentétele még nincs meg.
A Kereskedelmi Minisztérium szerint ezek a tendenciák az év
folyamán felerősödnek, vagyis a magyar vállalatoknak mindinkább meg
kell küzdeniük azért, hogy termékeiket elhelyezhessék a keletnémet
piacon, márpedig a külkereskedelmi mérleg szempontjából kívánatos
lenne, ha a jelenlegi passzívumot év végére egy kisebb mértékű
aktívum váltaná fel. (folyt. köv.)
1990. április 30., hétfő 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|