|
|
|
|
Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás,
a művészetek, a közművelődés megújítására (1. rész)
|
1990. április 3., kedd - Pro Renovanda Cultura Hungariae
elnevezésssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott
életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a
művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés
megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására
hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz
Ferenc művelődési miniszter kedden a minisztériumban jelentette be
az újságíróknak.
Glatz Ferenc - utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót - visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a minisztérium kialakította új kultúrpolitikai porgramjának alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük volt továbbá, hogy kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethetőségét, s - független kuratóriumok felállításával - az értékelésbe, elosztásba mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztási módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert.
Az alapítványrendszert kuratórium irányítja, amelynek tagjai: Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király TIbor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A Kuratórium - amely már megalakult - az első félév végén az elnököt tagjai közül választja meg. Emellett - várhatóan április folyamán - valamennyi részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, amelyek a továbbiakban önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak. Várhatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, aemlyeken egyének, intézmények, adott munkára alakult team-ek egyaránt részt vehetnek. (folyt.köv.)
1990. április 3., kedd 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|